199. Szlameniczky István, dr. nyugdíjas, okleveles mezőgazdasági mérnök   született: Érd, 1931. május 20. családi állapot: nős apa: Szlameniczky András anya: Berényi Mária házastárs: Bihari Edit gyermek: András (született: 1956) tanulmányok: Agrártudományi Egyetem, 1953 munkahely: Gépállomás, Sárpilis, 1950 Országos Tervhivatal osztályvezető helyettes, 1954-1974 MSZMP KB osztályvezető helyettes, 1974-1978 SZÖVOSZ elnök, 1978-1990 Kisállattenyésztés főszerkesztő (másodállásban), 1958-1963 Állatorvosi Egyetem meghívott egyetemi tanár (másodállásban), 1966-1983 közéleti megbizatás: MSZMP KB tagja, 1980-1990 Szövetkezetpolitikai Munkaközösség tagja, 1974-1990 titkára, 1974-1978 Élet és Tudomány szerkesztő bizottság tagja, 1958-1983 Országos Érdekegyeztetési Tanács tagja, 1985-1990 Fogyasztási Szövetkezeti Országos Tanács tagja és elnöke, 1978-90 Országos Szövetkezeti Tanács három évente soros elnöke, 1978-1990 SZNSZ KB tagja, 1978-1990 SZNSZ Intercoop Bizottsági elnökségi tagja, 1979-1990 SZNSZ Fogyasztói Bizottság tagja, 1987-1990 szakmai társaság: Magyar Agrártudományi Egyesület vezetőségi tagja, 1961-1980 MTA Agrártudományi Osztályának tagja, 1976-1979 MTA Agrárszakbizottság tagja, 1985-1990 MTA Szövetkezetelméleti Bizottság tagja, 1986-1991 Magyar Agrárközgazdasági Egyesület tagja, 1988- munkássága: szakirányú könyvei mellett több száz tanulmány, ismeretterjesztő cikk szerzője. jelentősebb művei: Baromfitenyésztés a világgazdaságban. Budapest, 1963. A tyúktenyésztés- kézikönyve. Budapest, 1964. (társszerzők: Bögre J., Kakukk T., Váradi B.) Baromfitenyésztés az európai szocialista országokban. Budapest, 1966-67 (magyar és cseh nyelven, társszerzők: R. Vanciková, Bögre J.) Állati termékek a hazai és a világgazdaságban. Budapest, 1973, 1977. Merre tart a magyar mezőgazdaság. Budapest, 1980. (társszerző: Bíró F., Soós G., Szalai B.) Első kézből az érdekvédelemről. Budapest, 1987. (társzerzők: Enyedi Gy., Megyeri J., Romány P., Szabó I.) Reform és a fogyasztási szövetkezetek. Budapest, 1989. Történések Érden. Budapest, 2001. Érd agrárvilága a XX. század második felében. Érd, 2003. jelentősebb tanulmányai: A kisüzem-nagyüzem kérdése a magyar baromfitenyésztésben. Közgazdasági Szemle, 1960. 3. sz. Az állategészségügyi munka főbb közgazdasági vonatkozásai. Gazdálkodás, 1969. 11. sz. Integráció és hatékonyság Hungarian Co-operativa, 1979. 2 sz. (angol, német, francia, orosz nyelven) A magyar szövetkezetek fejlődésének perspektívái. SZNSZ kiadvány, 1980. Szövetkezetek a magyar gazdaságban. Te New Hungarian Quarterly, 1985. (angol, német, orosz nyelven) Új utakon a szövetkezeti mozgalom. Társadalomtudományi Közlemények, 1989. 1. sz. A mezőgazdaságban várható változások és azok kereskedelmi hatásai. Kézirat, 1992. Az áfészek és az élelmiszergazdasági intergráció. MTA tanulmány, 1994. A mezőgazdasági kistermelés és a falusi foglalkoztatás. Társadalmi Szemle, 1997. 8-9. sz. előadásai: Baromfihústermelésünk növelésének külkereskedelmi vonatkozásai. MTA, Nemzetközi Hústermelési Konferencia, 1956. A hatékonyság korszakos követelmény. MTA Közgyűlés, Agrár szekció, 1978. Szövetkezés a lakásépítésben és fenntartásban. SZNSZ KB ülés, Budapest 1987. Az alapvető szövetkezeti értékekről magyar szemmel. SZNSZ XXIX. Kongresszus Stockholm, 1988. Váltásban a szövetkezés. III. Orsz. Szövetkezeti Konferencia, Hajdúszoboszló, 1988. Mozaikok Érd mezőgazdaságának történetéből. Honismereti Konferencia, Érd, 2001. róla szóló irodalom: Pályaív. Interjú Vitrai Tamással. MTV 1980. aug. 19.; Láng Zsuzsa: Statisztából főszereplő. Pest Megyei Szövetkezeti Élet, 1982. jan. 5. Sági Ágnes: Sok szállal kötődik Érdhez. Pest Megyei Hírlap. 1983. Balogh Jolán: Nyugdíjas szemmel…. Szövetkezet, 1992. nov. 11. Péterfy Miklós: Az örökség tisztelete. Érdi Újság, 2001. jún. 1. Péterfy Miklós: Talaj menti diktatúra: Új helytörténeti könyv Érd mezőgazdadaságáról. Érdi Újság, 2003. okt. 24. hobbi: barkácsolás, kertművelés, agrár- és szövetkezeti témákban kutatás, írás lakcím: 1126 Budapest, Beethoven utca 2/a. telefon: 1/356–9087 Érden élt: Nem lakik Érden, de a családja és Ófalu varázsa köti a városhoz.