,,Élsz, hát élj!" ,,Kiviszem a szemetet!" - mondta alig hallhatóan, ahogy lenyomta a kilincset és kilépett az ajtón. Sőt, lehet, nem is mondta, nehogy valaki meghallja, és még a végén meghiúsuljon a terve. Nem akarja, hogy bárki is megakadályozza. Már nem. De vajon, ha meghallják, észrevették volna, hogy nincs is nála semmi, pláne nem a szemét? És mikor fog feltűnni bárkinek is, hogy milyen régóta eltűnt? Hideg a víz. Nagyon hideg. És egyre hidegebb, minél bentebb sétál. De már nem érdekli. Csak legyen vége. Nem bírja tovább. Már nem. Ez az egész így nem jó. Nagyon nem. Ha jó lenne, nem várná a végét. Örülünk és szenvedünk, szeretünk és utálunk, hibázunk és tanulunk, kimondunk és eltitkolunk, beleszületünk és belehalunk. Ez az élet, ahol, elvileg mindenki a maga útját járja. De tényleg a saját maga életét is éli? Túlélhető-e, ha egy nap kiderül az igazság? Akadhat-e mégis némi kapaszkodó a legnagyobb kilátástalanságban? ,,Azt mondják, az orchideák a szépség és a reziliencia szimbólumai. Tehát akkor a nőké is" - véli Zubor Rozi, háromgyermekes IgenAnya, újságíró, podcaster, a Micsoda történetek-könyvsorozat társszerzője, aki regényében négy orchidea, azaz négy nő sorsát mutatja be. De miért pont ők? Hogyan kapcsolódik Julcsi, Évi, Zsófi és Anna sorsa egymáshoz? Az Orchideák elmesélik. Forrás: Líra

A dokumentumok címleírásának lekérdezése folyamatban van...

Mistleton bájos falucskájában létezik egy hely, ahol mindig karácsony van. Mindegy, hogy szakad az eső, vagy éppen tombol a nyári hőség, a Mézeskalács kávézóban fahéjas forró csoki, mályvacukor és frissen sült sütemény várja azokat, akik szeretnének kicsit kiszakadni a hétköznapokból. Gretel Rosenhartnak ez a kávézó jelenti a mindenséget. Nell, a kávézó idős tulajdonosa az egyetlen, aki még összeköti őt szeretett édesanyja emlékével, ráadásul sokkal könnyebb elrejtőzni itt, mint új barátokat szerezni. Ám amikor Nell váratlanul meghal, Gretel egyedül marad - vagyis majdnem egyedül. Kiderül, hogy Nell ráhagyta imádott kávézóját, de egy feltétellel: együtt kell vezetnie Nell unokaöccsével, Lukasszal, aki a karácsony ádáz ellensége, ráadásul egy elegáns étterem mogorva séfje. Lukas hamar egyértelművé teszi, hogy semmi kedve foglalkozni sem a kávézóval, sem Gretellel, és pláne nem a karácsonnyal. Gretel mindent megtesz, hogy életben tartsa a Mézeskalács kávézót, miközben megpróbálja megérteni, mi rejlik Lukas ridegsége mögött. De hogy lehet életet lehelni egy karácsonyi álomba, ha a mézeskalácsok rendre odaégnek, a társad morcosabb, mint a Grincs, a vendégek pedig egyre elégedetlenebbek? Talán csak egy karácsonyi csoda segíthet... Vagy lehet, hogy a varázslat már rég ott lebeg a fahéjillatú levegőben, és csak arra vár, hogy Gretel és Lukas végre észrevegye? Forrás: Líra

A dokumentumok címleírásának lekérdezése folyamatban van...

A magyar olvasó számára az egykor volt Jugoszlávia kellemes emlékeket hordoz. Ott töltöttük első tengerparti nyarainkat, sokan ott kóstoltunk először svájci csokoládét vagy dán sört, a szabadkai piacon vettük meg első farmernadrágunkat és kedvenc italainkat, az ott megjelent magyar lapokban és könyvekben olyan írásokat olvashattunk, amiket itthon nemigen. Egy kicsit minden olyan volt, mint Nyugaton, közben pedig egy erőskezű kommunista diktátor tartotta uralma alatt az egészet. Hogyan virágzott, és hogyan haladt ugyanakkor a végzete felé e soknemzetiségű, sokvallású államalakulat? Hogyan indult meg a felbomlása szinte Tito marsall temetése másnapján? Hogyan figyelte döbbenten a világ, ahogy éveken át pusztító, véres polgárháború lángol az ezredvégi Európa közepén? Miként formálódik újjá a Nyugat-Balkán egykori és új nagyhatalmak gyűrűjében, régi-új etnikai, politikai, gazdasági ellentétek szorításában? Nógrádi György legújabb könyve áttekinti Jugoszlávia és utódállamai évszázados történetét, és közben arra is választ keres, hogy ez a térség még mindig a kontinens puskaporos hordója-e, vagy inkább a formálódó új világrend egyik lehetséges együttélési modellje. Forrás: Líra

A dokumentumok címleírásának lekérdezése folyamatban van...

Éreznek-e a takarítónők bármiféle vonzódást a munkaadóikhoz? Vagy csak a fizetség iránt? Tény, hogy legalább kültaggá válnak a famíliában. Nellike, Mártás, Ágica, Rozika és Lilike próbálja rendben tartani férfi főhősünk otthonait egy életen át. Akarnak-e, képesek-e segíteni rajta? Kérdés, miként hat a külső rend a belsőre, és viszont. Forrás: Líra

A dokumentumok címleírásának lekérdezése folyamatban van...

"A remény arra sarkallja az embert, hogy olyasmiről álmodjon, ami nem lehetséges..." 1834., Karib-szigetek. A rabszolgaságot ugyan eltörölték a barbadosi ültetvényeken, de ezzel a kiszolgáltatottság és függés csak új nevet kapott. Rachel, aki születése óta a gazdájának dolgozik, még hat évig kénytelen a cukornádföldeken robotolni. Az egyre fojtóbb és zártabb életet élő asszony egyetlen gondolatba kapaszkodik kétségbeesetten; meg kell találnia a gyermekeit, akiket az évek során kivétel nélkül elragadtak tőle. Olyan erős ez a vágy, hogy elszökik és hosszú, veszélyes útra indul, hogy ráleljen az igazságra, még ha az elviselhetetlennel kell is szembe néznie. Eleanor Shearer regénye megrendítő történet az anyai szeretetről, a soha el nem haló reményről és kitartásról. Csodálatos elbeszélés arról, mit is jelent valójában a szabadság, és hogy hányféle módon találhatunk rá. "Azon az éjszakán Rachel megint ugyanazt álmodta. A felperzselt fák. Mellette Micah. - Hát én nem ilyennek képzeltem - szólalt meg a fia. - Mi az, amit nem ilyennek képzeltél? - A szabadságot. Rachel tekintete végigsuhant az őket körülvevő halott erdőn. - Nem. Hát én se ilyennek képzeltem." Forrás: Líra

A dokumentumok címleírásának lekérdezése folyamatban van...

Stephen Fry görög mítoszokat bemutató, nemzetközileg is elismert sorozatának utolsó kötete Homérosz halhatatlan eposzának, az Odüsszeiának a történetét meséli el. A leleményes Odüsszeusz Trójától Ithakáig tíz esztendőn át tartó hazaútja az egyik legnagyobb történet, amelyet valaha is elmondtak. A lótuszevőktől a szirénekig, Kirkétől a küklopszokig ez a história izgalmas kalandokról, ravasz menekülésekről és a kitartó odaadásról szól. Kövessük hát Odüsszeusz útját, miután elhagyja Trója elesett, feldúlt, porig rombolt városát, és tíz hosszú, keserves, drámai év alatt - megküzdve szörnyekkel, istennők, nimfák szirének kísértéseivel és Poszeidón átkával - hazatér feleségéhez, Pénelopéhoz, fiához, Télemakhoszhoz és ithakai királyságához. Az Odüsszeia méltóképpen zárja le a görög mítoszokat újraköltő sorozatot. Fry, akit a közönség elsősorban humoristának és komikusnak ismert meg, bebizonyította, hogy született mesemondó is. Az ókori történeteket szeretetteljes, bölcs humorral, a nyelvet finoman modernizálva teszi közérthetővé, és nem mulasztja el, hogy az antik regék jelenkori aktualitásaira is rámutasson. Forrás: Líra

A dokumentumok címleírásának lekérdezése folyamatban van...

"Az elutasított férfiakat és a féltékeny nőket mindössze egy hajszálvékony, tükörsima határvonal választja el egymástól." "Soha ne szeress bele egy nőbe a szavai miatt." "Az igazi igazságosság egy elérhetetlen utópia. Kit akarunk átverni?" "A falak a háború. A szavak a béke." ,,A hatalom és a történelem, e kettő mindig is összefonódott. Nincs okunk úgy tenni, mintha ezt nem értenénk, úgyhogy csak nevetünk. [...] Hirtelen eszembe jut, hogy ha Brill professzor diplomata volna, ahogy én, akkor mindkettőnknek úgy kellene tennünk, mintha hinnénk a politikai sakkjátszmákban, és ettől még hangosabb nevetésre fakadok, szinte hahotázom. Aztán kibuknak belőlem a szavak: - Vajon ki lehet deríteni, hogy valójában ki ölte meg a lányomat?" Egy véletlen párizsi találkozás egy dán ENSZ-diplomatát kétségbeesett kutatásra indít, hogy kiderítse az igazságot lánya, Joanna néhány évvel ezelőtti, egy közel-keleti békedemonstráció során történt tragikus haláláról. Most egy magányos virginiai halászkunyhóban áll, és fegyvert szegez a férfira, aki talán az egészről tehet. Lőjön vagy ne lőjön? Van-e igazsága a halottaknak? Mihez kezdjen az ember egy olyan igazságtalansággal, amit igazságnak neveznek vagy ,,ami igaz, és mégsem lehet kimondani?" Jóvá tehet egy igazságtalanságot egy másik igazságtalanság? És ha nem, mit tegyen? A Büszke vagy rám, Joanna? egyszerre időtlen és aktuális. Egy regény idealizmusról, politikáról, szerelemről és hatalommal való visszaélésről. Bosszúról, igazságosságról és igazságtalanságról. Forrás: Líra

A dokumentumok címleírásának lekérdezése folyamatban van...

1910-ben Bécsben egy ismeretlen hölgy ült modellt Gustav Klimtnek. Az Egy hölgy arcképe című mű 1916-ban egy gyűjtő tulajdonába került, akinek a neve nem maradt fenn a korabeli nyilvántartásokban. Egy évvel később Klimt rejtélyes okból átfestette a képet, amelyet 1997-ben elloptak, majd 2019-ben egy olaszországi modern művészeti múzeum kertjéből került elő. Egyetlen műtárgyszakértő, múzeumi kurátor vagy rendőrségi nyomozó sem tudja, ki lehetett a rejtélyek övezte portrén látható lány. Camille de Peretti francia írónő az 1900-as évek Bécsétől követi végig a festmény modelljeként szolgáló fiatal nő és leszármazottai életét, a nagy világválság alatti Manhattanen és az 1980-as évekbeli Texason át napjaink Olaszországáig. A regény múlt és jelen, családi titkok, káprázatos sikerek, meghiúsult szerelmek, különös eltűnések és megrázó tragédiák mesteri ötvözete. Forrás: Líra

A dokumentumok címleírásának lekérdezése folyamatban van...

Antoinette és Louis-François Cartier beteljesítik régi álmukat: ékszerboltot nyitnak Párizsban, a patinás Palais Royal közelében. Viharos idők után, III. Napóleon császár uralkodása alatt a párizsi ékszerészek számára új korszak veszi kezdetét, és a Cartier házaspár üzlete rövid időn belül hírnévre tesz szert. Ennek köszönhetően Louis-François megbízást kap a koronaékszerek átalakítására. Antoinette lázasan tervezi az ékszereket a Cartier-kollekció számára, de az még kérdés, hogy különleges alkotásai Eugénia császárné tetszését is elnyerik-e... Eva-Maria Bast legújabb családregény-sorozata a Cartier ékszerész-dinasztia sikertörténetét tárja fel. Forrás: Líra

A dokumentumok címleírásának lekérdezése folyamatban van...

Lehet-e értékes életet élni állandó fájdalom mellett? Mi történik velünk, ha a migrén miatt folyamatos szobafogságra vagyunk ítélve? Teljes értékű anyának érezhetjük-e magunkat, ha emiatt sokszor képtelenek vagyunk jelen lenni gyerekeink életében? A világon minden nyolcadik ember migrénben szenved, Magyarországon pedig mintegy 1,2 millió embernek kell együtt élnie vele. Celia Svedhem mélyen személyes könyvéből egyszerre ismerhetjük meg egy kétgyermekes anya krónikus migrénnel folytatott küzdelmét és a migrén kultúrtörténetét. Ahogy a szerző a gyógyulás útjait keresi, fokozatosan feltárul előttünk, hogy jutottunk el a kezelésben a fejre kötözött vakondtól az ISTDP-terápiáig, hogyan próbált úrrá lenni fájdalmain Charles Darwin, Sigmund Freud és Virginia Woolf, és hogyan fordította kreatív energiává migrénes tapasztalatait Salvador Dalí, Richard Wagner vagy épp Lewis Carroll. Svedhem minden részletre kiterjedő nyomozása nemcsak a betegség összetettségét mutatja meg, de azt is, hogyan enyhíthetjük panaszainkat és nyerhetjük vissza a kontrollt az életünk felett. Celia Svedhem svéd pszichológus, író. Rendszeresen ír irodalomról és pszichológiáról a Göteborgs-Posten, a Vi, a Psykologtidningen és a Svenska Yle számára. Két gyerekkönyv szerzője. Forrás: Líra

A dokumentumok címleírásának lekérdezése folyamatban van...