november 9.
Ivan Szergejevics Turgenyev
(Orjol, Oroszország, 1818. november 9. – Párizs, Franciaország, 1883. szeptember 3.)
Turgenyev 1818. november 9-én született Szergej Nyikolajevics Turgenyev és Varvara Petrovna középső gyermekeként. Édesanyja örökségének köszönhetően jómódban nevelkedett, vidéki birtokuknak hála a természet és a vadászat szerelmese lett. Orosz és külföldi házi tanítók alapozták meg tudását. 15 évesen beiratkozott előbb a Moszkvai majd a Szentpétervári, később pedig a Berlini Egyetemre. Itt írta meg első művét Parasa címmel, sajnos ez idő tájt érte édesapja és öccse halálhíre is.
1841-ben, iskolái befejeztével visszatért a családi birtokra, ahol viszonyba keveredett egy mosónővel. Ebből az afférból született meg lánya, Pélagie.
Az 1840-es évek elején ismerkedett meg Louis Viardot-val és feleségével Pauline-nal, akihez Turgenyevet köztudottan plátói szerelem fűzte. S bár a nő sohasem viszonozta érzéseit, igencsak jó kapcsolat alakult ki közte és a férje között, ebből adódóan szinte folyton együtt utaztak, járták a világot. Olyannyira kedvelték és megbíztak egymásban, hogy az író a későbbiekben Pauline-ra bízta törvénytelen lányának nevelését is az anyja halálát követően.
1843-ban felvételt nyert a Belügyminisztériumba, ám irodalmi sikerei, valamint egy barátja javaslatára inkább az írásnak szentelte az életét. Munkáira hamarosan a cenzúra is felfigyelt, egy-egy alkotása tiltólistára került. Az igazi sikert – bár témája kényes társadalompolitikai nézeteket feszeget – az Egy vadász feljegyzései című műve hozta meg számára, mely 1852-ben jelent meg és az orosz irodalom nagyjai közé emelte Ivant.
Írásai, melyek a nyugati világ és Oroszország különböző világnézetére, társadalmi berendezkedésére irányították a figyelmet, hazájában a cenzúra határait feszegették. Így nem is csoda, hogy amikor 1860-ban egyik szerzőtársa kemény kritikával illette művei szereplőit, amelyre válaszul Apák és fiúk című regényével kontrázott, sajnos azonban a mű nem aratott osztatlan sikert az orosz radikálisok körében, emiatt pedig a szerző úgy döntött, elhagyja hazáját.
Ezt követően csillaga felfelé ívelt: írásai nemzetközi sikert arattak, emellett megkapta a „Doctor of Civil Law” címet. A párizsi nemzetközi irodalmi kongresszuson, mint alelnök lehetett jelen és hosszú idő után Egy hónap falun című darabját is felvették a színházi előadások sorába, mindmáig töretlen sikerrel.
Sajnos a betegség sem kerülte el, 1880-as évek elejétől küzdött a rákkal, mely később továbbterjedt a gerincvelőre, és a halálához vezetett. Utolsó útjára a szentpétervári Volkovszkoje temetőben temették el.
Irodalom:
A dokumentumok címleírásának lekérdezése folyamatban van... |