március 6.
Andrzej Wajda
(Suwalki, 1926. márc. 6.- Varsó, 2016. okt. 9.)

“A Jóisten két szemet adott a rendezőnek – egyet, hogy a kamerába nézzen, és egy másikat, hogy mindarra riasszon, ami körülöttünk zajlik.” (Andrzej Wajda)

Lengyel színház-és filmrendező, idén lenne 90 éves. Már kamaszkorában segédmunkásként és templomfestőként dolgozott, míg 1942-ben belépett a Honi Hadseregbe. A háború után előbb képzőművészeti tanulmányokat folytatott, majd beiratkozott a Filmművészeti Főiskolára, ahol diplomát szerzett. Első nagyjátékfilmje A mi nemzedékünka lengyel ellenállási mozgalom fiataljairól szólt. Ezt követő filmjei tették világhírűvé: a Csatorna, a Hamu és gyémánt és a Lotna, melyeknek témája szintén a II. világháborúhoz kötődik. Filmjeinek többsége egyébként is a lengyel történelem sorsfordulóihoz kapcsolódik. Az 1960-as évek első felében a francia új hullám hatott művészetére, ekkor készült az Ártatlan varázslók és a Húszévesek szerelme c. alkotásai. Következő filmjeiben újra visszatér a lengyel történelem és társadalom irodalmi ábrázolásaihoz és olyan filmek születnek mint pl. a napóleoni háborúk korában játszódó A légió, a filmesek világában játszódó Minden eladó, A tájkép csata után, a Nyírfaliget, Az ígéret földje, az Ördögök, a Pan Tadeusz és a Korczak c. filmjei. Színházi rendezőként Varsóban, Krakkóban, de gyakran külföldön vendégrendezőként is színpadra vitte a klasszikus külföldi és a XX. századi lengyel irodalom alkotásait. Európai sikerei ellenére a tengerentúlon sokáig nem figyeltek fel munkáira, 2000-ben azonban teljes életművét Oscar-díjjal ismerték el.

Irodalom:

A dokumentumok címleírásának lekérdezése folyamatban van...

Teljes kalendárium