július 2.
II. Lajos
(1506. július 2. - Mohács, 1526. augusztus 29.)

Ötszáz éve született Jagelló II. Ulászló magyar király és Candale-i Anna francia hercegnő gyermekeként. Apja 1508-ban magyar, 1509-ben pedig cseh királlyá koronáztatta.

1516. március 13-án elhunyt II. Ulászló. A tízéves Lajos nem volt könnyű helyzetben, hiszen az országot a főúri ligák vetélkedése, illetve a köznemesség és a főurak közötti rendi ellentét jellemezte. Szulejmán szultán pedig 1521 nyarán elfoglalta a kulcsfontosságú Nándorfehérvárt (Belgrád), így nyitva állt az út az ország belseje felé.

Lajos jegyesét, Habsburg Máriát 1521. december 11-én koronázták királynévá (az esküvőre 1522. január 13-án került sor). A házasság új korszakot hozott: az ifjú uralkodópár arra törekedett, hogy a királyi hatalmat megerősítse. Az 1525 évi hatvani országgyűlésen Báthori nádort leváltották és helyére a köznemesség vezérét, Werbőczy Istvánt választották. Werbőczy nem bizonyult jó nádornak. 1526 áprilisában az országgyűlés helyére ismét Báthorit ültette. Az uralkodó viszont elérte célját, ugyanis az országgyűléstől teljhatalmat kapott. 1526-ban Nagy Szulejmán ismét megindult Magyarország ellen. 1526. augusztus 29-én Tomori Pál vezetésével Mohácsnál szállt szembe az ország hadereje a túlerőben lévő török haddal, amely két óra alatt legyőzte a 24 ezer fős magyar sereget. Az ütközet után a menekülő király a Csele patakba fulladt. Az elhunyt uralkodó földi maradványait 1526. november 10-én Székesfehérvárott helyezték örök nyugalomra.

A képen az érdi II. Lajos emlékmű, melyet 1926-ban, a mohácsi csata 400. évfordulóján állítottak a Római út és a Kastély utca találkozásánál. Az emlékmű felirata azt a néhány napot idézi vissza, amikor II. Lajos királyunk Érden tartózkodott Mohács felé vezető útja során. Az emlékművet egy római korból származó oroszlán díszíti. Az emlékmű másik ékessége az Ákosházi Sárkány család címere.

Teljes kalendárium