április 2.
Émile Zola
(Párizs, 1840. ápr. 2.- Párizs, 1902, szept. 29.)

Francia regényíró, 175 éve született, egy olasz származású családból, édesapja olasz mérnök volt. A világirodalom jelentős alakjaként a naturalista irányzat megteremtője. Sikertelen érettségi után munkába állt, vámtisztviselőként dolgozott, majd egy könyvkiadónál helyezkedett el. Szoros barátságot kötött Paul Cézanne-nal és Édouard Manet-val, első megjelent írásai is képzőművészeti kritikák. Példaképei Balzac, Stendhal, Flaubert voltak. 1870-ben kezdett hozzá legnagyobb művének a Rougon-Macquart regényciklusnak megírásához, amely húsz regényből áll. A történet egy hölgyről szól, aki még a XVIII. század derekán született és száz évnél is tovább élt, két férje volt. Első a józan, okos, sikeresen törekvő Rougon, második a laza erkölcsű, kedves, könnyelmű, iszákos Macquart. Mindkét férjtől több gyermeket szült. Hármójuk és utódaik történeteiből épül fel a családtörténet. Másik híres ciklusának regényei, amelyből csak három készült el A három város: Lourdes- Róma-Párizs.
1898-ban nyílt levelet jelentetett meg a Hajnal c. újság címlapján J'Accuse – Vádolom! címmel, amelyben tiltakozott a köztársasági elnöknél a Dreyfus-per igazságtalan ítélete miatt. (Dreyfus kaptányt hazaárulással vádolták, az ügy antiszemita színezetet is kapott a kapitány zsidó származása miatt.) Zolát a hadsereg és a bíróság rágalmazásának vádjával elítélték, a börtönbüntetés elől Londonba menekült. Angliából csak az ügy tisztázása és a kapitány felmentése után térhetett haza. A Dreyfus ügy kapcsán több haragost is szerzett, ezért halálának körülményeiről több mendemonda is kering, hogy baleset vagy gyilkosság történhetett, amikor otthonában, feleségével együtt a kályhából kiáramló széngáz halálukat okozta.

Irodalom:

A dokumentumok címleírásának lekérdezése folyamatban van...

Teljes kalendárium