Húsvét

Húsvét a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnapon van (húsvétvasárnap Jézus feltámadásának ünnepe), ebben az évben április 16-án. Ehhez a "mozgó" ünnephez kapcsolódnak a tavaszi egyházi ünnepek. Húsvét két legnépszerűbb szokása a locsolás és a tojásfestés. Mindkét szokást falu és város a mai napig gyakorolja. A locsolás helyett néhány észak- és nyugat-magyarországi faluban húsvétkor vesszőzés a szokás. A locsolás és a vesszőzés egyaránt a jelképes termékenyítést és a rituális megtisztítást célozza.

Régi szokás a tojásfestés és a tojásokkal kapcsolatos játék. A tojásfestés az asszonyok, lányok dolga. Régebben házi festékanyagokat használtak: hagymalevél, zöld dióhéj főzetét, vadkörte- vagy vadalma héját, gubacsot stb. A tojások "írásának" legismertebb módja az, hogy viaszt olvasztanak meg, s a folyékony viasszal a tojás héjára írják a kívánt mintákat.

Húsvéti szokás volt Erdélyben a kakaslövés is. Régen élő kakasra lövöldöztek régies íjjal és nyílvesszővel, újabban már csak festett céltáblára. A szokást kakasvacsora fejezi be.

A szokások másik csoportja egyházi rítusból vált népszokássá. Már a XII. században a nagyszombati szertartáshoz tartozott a tűzszentelés, a katolikus falvakban szokás volt az ételszentelés is.

Teljes kalendárium