augusztus 15.
Sina Simon
(Bécs, 1810. augusztus 15.- Bécs, 1876. április 15.)

Földbirtokos, diplomata, mecénás, kétszáz évvel ezelőtt született. 1856-1876 között Érd birtokosa volt, nevéhez fűződik az ófalusi kastély 1869-es átépíttetése. Görög kereskedőcsaládból származó apja Sina György örököseként élete végéig azok közé tartozott, akik minden fontosabb magyar gazdasági és kulturális mozgalmat támogattak. Bőkezű adományaival hozzájárult a nemzeti intézmények létesítéséhez: a Magyar Földhitelintézet és a magyar biztosítótársaság felállításához, a vasút és gőzhajózás fejlesztéséhez, a folyók szabályozásához, a mezőgazdasági, iskolai, népnevelési helyzet javításához, a Nemzeti Múzeum, a kisdedóvó egylet, a kisded-kórház s egyéb kórházak, bölcsődék, árvaházak, vakok intézete, kereskedelmi akadémia, Nemzeti Színház, zenede, lovarda, Nemzeti Kaszinó, lipótvárosi bazilika, a képzőművészet háza és mindenek felett a Magyar Akadémia palotája hirdetik nevét mint alapítóét, segélyezőét, bőkezű adakozóét. Házasságából egy fia és öt leánya született. Lányai közül a legidősebb Anasztázia, aki Wimpffen Viktor grófhoz, császári és királyi udvari tanácsos és korvett-kapitányhoz ment feleségül. 1876-ban Sina Anasztázia örökölte az érdi uradalmat, s vele együtt a fogadót is, melyet kúriává alakítottak át. Ez a mai Magyar Földrajzi Múzeum épülete.

Irodalom:

A Sina család Magyarországon / szerk. Kerényi B. Eszter
Az arany ember : a gödöllői kastély görög ura: Sina György és fia, Sina Simon / a tanulmányt írta és a katalógust szerk. Kerényi B. Eszter
Kerényi B. Eszter: Báró Sina Simon

Teljes kalendárium