április 11.
Márai Sándor
(Kassa, 1900. ápr. 11. - San Diego, 1989. febr. 22.)

Eredeti nevén Grosschmid Sándor író, költő, 110 évvel ezelőtt született. Testvére Radványi Géza filmrendező volt. Tanulmányai befejeztével újságíróként dolgozott, sokat utazott, járt Németországban, Párizsban, a Közel-Keleten. 1948-ban emigrált, Svájcban, Olaszországban, majd az Amerikai Egyesült Államokban élt. Pályája kezdetén verseket és elbeszéléseket írt. A sikert önéletrajzi ihletésű regénye az Egy polgár vallomásai (1934) hozta meg számára. Szindbád hazamegy c. regényében "mesterének" Krúdy Gyulának állított emléket. Versei közül az 1949-ben írt Halotti beszéd a legismertebb. Emigrációbeli első Béke Ithakában c. regénye mitológiai közegben jeleníti meg a haza és a hazátlanság kérdését. 1943-tól folyamatosan írt Naplója szubjektív kommentárja a 20. századról. Összegyűjtött verseit A delfin visszanézett címmel 1978-ban adta ki. 1985-től sorozatos tragédiák érték, meghalt húga, öccse, elvesztette feleségét és fiát is. Magányossága, előrehaladott rákbetegsége, depressziója vezetett oda, hogy 1989-ben önkezével vetett véget életének. 1948-1990 között művei nem jelenhettek meg Magyarországon. Halála után 1990-ben posztumusz Kossuth díjjal tüntették ki.

Irodalom:

Fried István: Márai Sándor titkai nyomában
Furkó Zoltán: Márai Sándor üzenete
Mészáros Tibor: Márai Sándor : képek és tények Márai Sándor életéből
"Este nyolckor születtem..." : hommage a Márai Sándor / [szerk. Lőrinczy Huba, Czetter Ibolya]

Teljes kalendárium