július 19.
Móra Ferenc
(Kiskunfélegyháza, 1879. július 19.- Szeged, 1934. február 8.)
Százharmincöt évvel ezelőtt született író, újságíró, régész. Egyetemi tanulmányai végeztével tanárként dolgozott, majd Szegeden a Szegedi Napló főszerkesztője lett. 1904-től a Somogyi Könyvtár és a Városi Múzeum munkatársa, 1917-től igazgatója lett. Emellett régészeti tanulmányokat is folytatott, régészként tápéi, kunágotai feltárásai a mai napig forrásértékűek. 1931-ben a Kisfaludy Társaság tagjává választották. Az olvasóközönség elsősorban gyermekkönyveit és ifjúsági regényeit ismeri: Rab ember fiai, Csilicsali Csalavári Csalavér, Kincskereső kisködmön. Regényírással először 1922-ben próbálkozott: Négy apának egy leánya, Hannibál föltámasztása, Ének a búzamezőkről, Aranykoporsó. Szépprózáját kitűnő mesélőkészség, higgadt humor és az élőbeszédhez közelálló világos magyaros stílus jellemzi. Írásainak anyagát a tanyavilág, utazási élményei, régészeti tevékenysége, művelődéstörténeti érdekességek adták, kedvelt műfaja volt a magas színvonalú ismeretterjesztés, a tiszta, közérthető nyelven megírt publicisztika.
Bővebben az íróról:
Tóth Béla: Móra Ferenc betűösvényein
Magyar László: Móra Ferenc élete
Juhász Gyula: Móra Ferenc ezeregy élete In.: Kortársak nagy írókról
Balázs Mihály: Móra Ferenc : 1879-1934 In.: Írók, képek, költők gyermek- és ifjúkora.
Irodalom:
A dokumentumok címleírásának lekérdezése folyamatban van... |