május 10.
Kányádi Sándor
(Nagygalambfalva, 1929. május 10.)
Kossuth díjas költő, műfordító,(írói neve Kónya Gábor) 80 évvel ezelőtt született székely földműves családban. Első verseit Páskándi Géza fedezte fel 1950-ben. Kolozsváron a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola, majd a Bolyai Tudományegyetem hallgatója volt. 1954-ben magyar szakos tanárként végzett. Szerkesztőként dolgozott az Irodalmi Almanach, az Utunk, a Dolgoző nő, a Napsugár c. erdélyi újságoknál. 1950-től Kolozsváron él. Számos verseskötete jelent meg pl. Függőleges lovak, Fától fáig (erre a kötetére irószövetségi díjat kapott), Sörény és koponya, Vannak vidékek, Valaki jár a fák hegyén. Gyerekeknek írt meséskötetei: Fából vaskarika, Kenyérmadár, Meddig ér a rigófütty. Költészetében az erdélyi magyarság, az egész magyarság sorskérdéseit szólaltatja meg. Pályatársai közé tartozik Sütő András, Fodor Sándor, Székely János.
Irodalom:
Bertha Zoltán: Fekete-piros versek költője - Kányádi Sándor
Komáromy Sándor: Költők és művek a XX. század magyar gyermeklírájából
Görömbei András: "Ki viszi át...?", In: Kányádi Sándor fekete-piros táncai