április 1.
Nyikolaj Vasziljevics Gogol
(Szorocsinci, 1809. április 1.- Moszkva, 1852. március 4.)

Száz évvel ezelőtt született ukrán származású orosz író. Jelentősen hozzájárult az orosz irodalmi nyelv megújításához. Volt színész, hivatalnok, tanított a pétervári egyetemen. 1836-tól egy ideig külföldön élt, járt Párizsban, Rómában, Jeruzsálemben. Első elbeszéléskötete az 1832-ben megjelenő Esték egy gyikanykai tanyán, második kötete az 1834-ben megjelenő Mirgorod, melyben helyet kapnak a Régimódi földesurak, a Tarasz Bulba, a Vij c. művei. A harmadik ún. pétervári elbeszéléseit tartalmazó kötet kiemelkedő alkotásai Az orr, Az őrült naplója, a Portré és A köpönyeg. Az orosz drámairodalmat A revizor c. alkotásával újította meg. Utolsó legjelentősebb darabja a Dante Isteni színjátékának mintájára háromrészesre tervezett Holt lelkek c. regénye, amelynek csak az első, a bűnöket ábrázoló része készült el, a második részből csak töredékek ismertek, mert állítólag halála előtt a kézirat egyes részeit elégette. A harmadik rész egyáltalán nem készült el.

Hatása óriási volt a következő nemzedékre, Dosztojevszkijtől származik a híres mondás: "Mindannyian Gogol Köpenyéből bújtunk elő." A magyar irodalomban Arany János és Gyulai Pál figyelt fel rá először. A revizort hatalmas sikerrel mutatták be a hazai színpadok, s emlékezetes volt a Darvas Iván főszereplésével készült Egy őrült naplója című előadás is.

Irodalom:
Bakcsi György: Gogol világa
Németh László: A kísérletező ember : írások a világirodalomból II.
Áprily Lajos: Álom egy könyvtárról: Esszék, tanulmányok, cikkek

Teljes kalendárium