október 21.
Krúdy Gyula
(Nyíregyháza, 1878. október 21.- Budapest, 1933. május 12.)

Krúdy Gyula magyar író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás mestere. Koraérett gyerek volt, már ötéves korában iskolába járt, tizennégy éves korában jelent meg az első novellája és rá egy évre már riportsorozatot írt a Pesti Napló számára. 1896-ban Budapestre költözött, rengeteget írt, havonta 7-8 novellája jelent meg. Összes művét 140 kötetre becsülik. Rendkívül bohém életet élt, párbajozott, ivott, lóversenyekre járt, éjszakázott. Hatalmas terjedelmű munkássága egy időben rendkívüli sikereket hozott számára, de végül teljesen eladósodott és elmagányosodott. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1919-ben nagy riportot írt A kápolnai földosztás-ról. A Tanácsköztársaság bukása után hajsza indult ellene. Anyagi helyzete megromlott, egyre rosszabb körülmények között élt. 1922-ben öt könyvét adták ki, köztük olyan remekműveket, mint a Hét bagoly és az N. N. 1930-ban Baumgarten-díjat kapott, de ekkor már ez sem sokat segített súlyos anyagi gondjain. 1930-ban rossz körülményei ellenére olyan remekművet is publikál, mint a Boldogult úrfikoromban. 1932-ben a Magyar PEN Club döntése alapján Móricz Zsigmonddal együtt megkapja a Lord Rothermere által felajánlott irodalmi díjat. 1933 tavaszán rosszabbodott betegsége. Kilakoltatási végzést kapott, villanyát kikapcsolták. Fizetni nem tudott, végrehajtók zaklatták. Május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. A Magyarország című lapban Móricz Zsigmond búcsúztatta, Márai Sándor pedig Szindbád hazamegy (1940) című regényében állított emléket neki.

Teljes kalendárium