április 30.
Édouard Manet
(Párizs, 1832. január 23. - Párizs, 1883. április 30.)

Francia festő és grafikus, a realizmus és az impresszionizmus határát jelentő korszak egyik legnagyobb alakja. Minisztériumi tisztviselő apja jogra akarta küldeni, de végül engedett fia akaratának, Manet Thomas Couture akadémikus festő tanítványa lett. 1856-ban megnyitotta műtermét, emellett a Louvre-ban Tiziano, Velázquez és Goya festményeit másolta, majd utazásokat tett Hollandiában, Németországban és Itáliában. 1863-ban megnősült, majd barátja, Degas példájára lóversenyre kezdett járni, ez ihlette A longchamp-i versenyt. Az 1865-ös Salon kiállításán mutatta be az Olympia című képét. Az 1870-es évektől festészete elfogadottá vált. Az 1870-71-es porosz-francia háborúban hadnagyként jelen volt Párizs ostrománál, s bár műtermét szétdúlták, képeit sikerült megmentenie. 1874-től évekig együtt dolgozott Claude Monet-val a Szajna partján. Ez Manet impresszionista korszaka, a Csónakban, az Argenteuil és a Monet csónakban című alkotások a plen air stílusában készültek, a képek kivágása újszerű és meghökkentő. A Salon 1882-ben mutatta be A Folies-Bergeres bárja című, utolsó nagy művét. Manet-t ekkor már szifilisz és lábszárfekély kínozta, bal lábát amputálni kellett, s jobbára csendéleteket festett. Életútja a zseniális művészek szokványos sorsa: képeit, művészi törekvéseit évtizedekig teljes meg nem értés fogadta. Festészete nem a pillanatnyi látványt rögzíti, nem is utánoz, a megismerés révén ábrázol. A klasszikusok formai zártságát megtartva mutatta be környezetét, a nagyvárosi életet.

Teljes kalendárium