november 2.
Illyés Gyula
(Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. - Budapest, 1983. április 15.)

Eredetileg Illés Gyula, Kossuth-díjas magyar költő, író, műfordító, szerkesztő. Édesapja Illés János, uradalmi gépész, édesanyja Kállay Ida. Ferenc és Klára után harmadik gyermekként született Gyula, aki élete első 9 évét töltötte szülőhelyén. 1916-ban szülei elváltak, anyjával Budapestre költöztek. A felső osztályokat az Izabella utcai kereskedelmi iskolában végezte. 1920. december 22-én jelent meg első verse (El ne essél, testvér) név nélkül a Népszavában. 1921 őszétől a budapesti egyetem magyar-francia szakos hallgatója volt. Illegális tevékenységéért várható letartóztatása elől 1921 decemberében sikerült Bécsbe távoznia, majd Berlinen és a Rajna-vidéken át érkezett Párizsba. Alkalmi állások után egy könyvkötőműhelyben dolgozott. Egy ideig a Sorbonne hallgatója volt. 1926 nyarán amnesztiát kapott és visszatért Magyarországra. Fő fóruma a Kassák Lajos által szerkesztett Dokumentum, majd a Munka lett. 1927 novemberében megjelent első kritikai írása a Nyugatban. 1928-tól a Nyugat rendszeresen közölte verseit, cikkeit. Barátságot kötött József Attilával, Németh Lászlóval, Szabó Lőrinccel, Erdélyi Józseffel. Első kötete a Nyugat kiadásában jelent meg (Nehéz föld, 1928). 1937. március 15-én egyik alapítója a Márciusi Front-nak. 1937-től a Nyugat társszerkesztője. 1939-ben feleségül vette Kozmutza Flórát, akitől Mária nevű lánya született. 1941-ben, Babits Mihály halála után a Nyugat örökébe lépő Magyar Csillag szerkesztője. 1944 márciusától Németh Lászlóval a Dunántúlon és Budapesten bujkált. 1946-ig a Nemzeti Paraszt Párt egyik vezetője. 1945-49 között a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1989-ben MTA tagságát visszaállították). 1948-tól haláláig visszavonultan élt Budapesten.

Teljes kalendárium