július 4.
Giuseppe Garibaldi
(Nizza, 1807. július 4. - Caprera, 1882. június 2.)

Olasz szabadsághős, az olasz egységért folytatott Habsburg-ellenes függetlenségi harc vezetője volt. Még egészen fiatal volt, amikor szárd tengerészi szolgálatba lépett. 1833-ban és 1834-ben részt vett abban a politikai összeesküvésben, mely Svájcból akarta Piemontot fellázítani. Mivel ez a republikánus kísérlet nem sikerült, a szárd kormány Garibaldit halálra ítélte, aki az ítélet elől Franciaországba menekült, s Marseille-ben, mint házitanító tartotta fenn magát. Néhány kísérőjével egy ideig Olaszországban rejtőzött, de a szárd kormány letartóztatta. A börtön és a kivándorlás között az utóbbit választva Tuniszba hajózott, ahonnan Maddalena szigetére internálták. Itt kénytelen volt nomád körülmények között, vadászatból és halászatból tengetni életét. 1851-ben elindult Amerikába. Három évig New Yorkban gyári munkásként kereste kenyerét, majd a Csendes-óceánon volt hajóskapitány. Itt tudott annyi pénzt összegyűjteni, hogy visszatérése után (1854-ben) meg tudta vásárolni caprerai birtokát. Az 1859-es szabadságharc hírére azonnal kardot ragadott, s mivel Viktor Emánuel szárd király tábornoki rangra emelte és a Dél-Tirolba rendelt vadászok fővezérévé tette, merész harcokba kezdett, de az osztrák csapatok körülfogták Garibaldi csapatát, ki csak nagy nehézségek árán tudott megmenekülni. Amikor a villafrancai fegyverszünetről értesült (július 11.), otthagyta a szárd hadsereget és Caprerára vonult vissza. Ott is halt meg 1882-ben.

Teljes kalendárium