Heti színes
2022.11.21.
Novemberi mese
November áll itt a ködben,
csizmájában toporog,
néhány napig felhőt szitál,
aztán ő is menni fog.
Elviszi az őszt magával,
a nyomában jön a tél,
meleg helyre vackolódik,
otthont keres, aki él.
Egyre hidegebbek lettek a reggelek, egyre nehezebben kecmergett ki Marci az ágyból. Hiába szólongatta anya, a fejére húzta a takarót, és óvatosan visszalopakodott Álomországba.
– Nem akarok felkelni – dünnyögte, mire anya játékosan megcsikizte, és lehúzta róla a takarót.
– Olyan vagy, mint a lusta kiskakas – mondta.
– Miért, milyen volt a lusta kiskakas? Ő sem akart felkelni?
– Nem bizony. Ha igyekszel, és gyorsan elkészülsz, útközben elmesélem. De most már mindenképpen kelni kell, mert elkésünk az oviból.
Az álom szépen lassan kirepült Marci szeméből, így végre el tudott kezdeni öltözködni. Anya betartotta az ígéretét, útközben mesélt Marcinak:
A Lusta kiskakas
Egyszer volt egy kiskakas,
piros csőrű, tarajas.
Külsejében éppen olyan,
mint a többi kiskakas.
Mégis furcsa, mégis más volt,
nem olyan, mint társai.
Hajnalkeltő kukurikút
nem tudott ő mondani.
Aggódott az anyukája:
biztos beteg fiacskája.
Dorgálta az apukája:
szégyent hoz rá fiacskája!
Nevetett a Nap, a Hold:
mert a kakas lusta volt.
Délig aludt az ágyában,
nem ébredt fel semmire,
pedig tudta, jó kakasnak
hajnalban kell kelnie.
A Napocska cirógatta,
mégis aludt, mint a bunda.
Anyukája keltegette,
mégis durmolt, mint egy medve.
Egyszer aztán egy szép napon
olyasmi történt vele,
amitől a kiskakasnak
megváltozott élete.
Felrepült a szemétdombra,
és ahogy ott kapirgált,
szemétdombnak közepében
ébresztőórát talált.
Forrás: https://olvasovanevels.gportal.hu/
Összes heti színes
Csuka Zoltán Városi Könyvtár, Érd
Gyermekkönyvtár
