Heti színes
2022.03.14.
1848-1849. évi forradalom és szabadságharc
1848. március 13-án Bécset is elérte a Párizsból kiinduló forradalmi hullám. A helyzetet kihasználva a felkészült magyar politikusok megpróbálták törvényes úton elérni reformprogramjuk elfogadását.
Petőfi Sándor, Jókai Mór és társaik az országgyűlésen küzdő politikusok támogatására először egy aláírásgyűjtést szerveztek, de bécsi forradalom hírére úgy döntöttek, hogy március 15-én utcai tüntetéssel adnak nyomatékot a reformköveteléseiknek. A hozzájuk csatlakozott egyetemi ifjúsággal Landerer nyomdájához vonultak, ahol lefoglaltak egy nyomdagépet, és a cenzor engedélye nélkül kinyomtatták a 12 pontot és a Nemzeti dalt. A Nemzeti Múzeum előtti téren délután három órakor összegyűlt tömeg a pesti városi tanáccsal és a helytartótanáccsal is elfogadtatta a követeléseiket. Kiszabadították a sajtóvétség vádjával elítélt Táncsics Mihályt a börtönből.
Bécsben rövidesen elfogadták a javaslatokat. Az áprilisban elfogadott új törvények értelmében megtörtént a jobbágyfelszabadítás, megszűnt az egyházi tized és a robot. A nemeseknek is adózniuk kellett. Eltörölték az ősiség törvényét. Megszüntették a cenzúrát. A pozsonyi rendi országgyűlést felváltotta a Pesten működő népképviseleti országgyűlés, ahol módosabb parasztok is szavazhattak, vagy akár képviselőként is bekerülhettek a testületbe. Az országgyűlés hozta a törvényeket, és ellenőrizte a kormány tevékenységét. A végrehajtó hatalmat pedig a Bécstől független magyar kormány gyakorolta Magyarországon.
Az 1848 nyarán a Habsburg udvar megkezdte teljhatalma visszaállítását. A szabadságharc leverése után véresen megtorlás következett. Ferenc József császár önkényuralmat vezetett be. Ugyanakkor a forradalom néhány eredményét, így a jobbágyfelszabadítást helybenhagyta, valamint több modern intézkedést is bevezetett.
1867-es kiegyezés után az Osztrák–Magyar Monarchia keretein belül elkezdődött Magyarország békés polgári fejlődése.
Összes heti színes
Csuka Zoltán Városi Könyvtár, Érd
Gyermekkönyvtár
