Méhes György:
Gina
1986

A Kossuth-díjas Méhes György az utolsó olyan élő erdélyi szerző, aki pályáját a II. világháború előtti szellemi vonulathoz kapcsolódva kezdte. Székelyudvarhelyen született 1916-ban. Írói ethosza, a klasszikus értelemben vett erdélyi polgári értékrendben gyökerezik. Meseíró, regényíró, színműíró, műfordító. Korai publicisztikai tevékenységével a diktatúrák, a totalitárius, nacionalista és xenofób társadalmi erőszaktétel ellen szállt síkra kivételes bátorsággal. Miután a folyóiratoktól megszégyenítő módon elbocsátották, a szabadúszó életet választotta. Egyik tudós őse nevét felvéve súlyos üzeneteket hordozó "álmeseregényeket" írt: "Gyöngyharmat Palkó", "Rapsonné vára", "Szikra Ferkó", "Világhíres Miklós", "Győzelmes Gábriel".
Mint avatott drámaírónak, színdarabjait a hatvanas évektől kezdve évtizedeken át az erdélyi színházak mindegyike folyamatosan játszotta: "33 névtelen levél", "Heten, mint a gonoszok", "Dupla-kanyar", "Barbár komédia", "Drága gyermekeim".
A hetvenes évek végétől jelennek meg felnőtt regényei, melyekben a Trianon előtti és utáni erdélyi társadalmat örökíti meg emberi sorsokon keresztül: "Orsolya", "Bizalmas jelentés egy fiatalemberről", "Kolozsvári milliomosok". Ide sorolhatjuk a "Gina" című regényt is, mely 1986-ban íródott. A két világháború közti időben járunk, Európa felbolydult, Hitler fegyverkezik, és a háborús konjunktúra felkavarja Kolozsvár polgári elitjét. A múlt század erdélyi világában a család jó hírneve, a hatalom, a pénz, vagy egy "megfelelő parti" többet ért az igaz érzelmeknél. Egy fiatal lány, Nemes Gina (egy jómódú kereskedő gyermeke) mégis szembeszáll a sorssal, és tűzön-vízen át kitart szerelme mellett. A barátnők féltékenykedése és az apai tilalom ellenére titkon randevúzik Paul Maximmal, a vidéki szabólegénnyel. Miután a lány teherbe esik, a szülők kénytelenek beleegyezni a házasságba. Vejüket is beavatják üzleti ügyeikbe. A családi vállalkozás azonban a csendestársak ármánykodása, majd a bekövetkező gazdasági világválság miatt zátonyra fut. Vajon meg tudják-e őrizni magukat egymásnak a kávéházi zugfirkászok, gátlástalan kalandorok és bukott vállalkozók hadában, vagy miközben szomjasan hajszolják a milliókat, álmaik és vágyaik semmivé foszlanak? Erre is megtaláljuk a választ ebben a "közgazdasági kalandregény"-nek is nevezhető műben.
"Méhes leginkább polgárokról ír, és polgároknak. Ez mind meséin, mind drámáin, de leginkább regényein látszik. Azt hiszem, nem tévedek, ha azt állítom, hogy ez a polgári elegancia és józanság óvta meg attól, hogy bármilyen politikai és irodalmi ideológiának elszegődjön... Méhesnél teljes demokratizmus uralkodik, szereplőit – magyarokat, románokat, németeket, zsidókat – nem a nemzeti, hanem az emberi vonások különböztetik meg egymástól, és semmilyen kommunikációs zavar nincsen közöttük." (Orbán János Dénes)

Vasné Tóth Kornélia

Összes ajánló