Bussi, Michel:
Fekete vízililiomok
2019
„Egy faluban élt három hölgy. Az egyik gonosz, lelketlen volt, a másik csalárd, a harmadik önző. Falujuk egy takaros kert nevét viselte. Giverny…
…A harmadik volt a legtehetségesebb, a második a legfurfangosabb, az első a legeltökéltebb. Szerintetek melyiküknek sikerült megszöknie? A harmadikat, a legfiatalabbat Fanette Morelle-nek hívták; a másodikat Stéphanie Dupain-nek; az első, a legidősebb én voltam.”
Givernyben, ezen a valóságos helyszínen él a három központi szereplő. Három korosztály, három típus. Az egyik kitűnően fest, a másikat szenvedélyesen érdekli a művészet, a harmadiknak van egy festménye, melyről senki nem tud: fekete vízililiomokat ábrázol.
Ebben az idilli, turisták által „megszállott” városkában hármójuk története egy gyilkosságban kapcsolódik össze, Jérôme Morvalt, a helyi szemorvost háromféle módon is meggyilkolják: valaki kést szúrt a szívébe, egy kővel szétzúzta a koponyáját és mindennek tetejében még a fejét is a víz alá nyomta. De mi lehet az indíték: szerelemféltés, orgazdaság vagy egy régi szerető bosszúja?
Egyedül a történetet elbeszélője, egy 80-as éveiben járó hölgy tudja az igazságot, aki egész életét a faluban élte le.
Michael Bussi regénye művészettörténettel kombinált szerelmi történet.
A leírások Giveryről pontosak, a helyszínek a valóságban is léteznek. Az Epte-patak, a Malomház, a Csalános sziget, és természetesen Claude Monet rózsaszínű háza is, a vízililiomos tóval. Monet életére, műveire vagy örököseire vonatkozó adatok is hitelesek. Ezért aki figyelmesen olvassa a regényt, az nem csak egy krimit olvas.
Michel Bussi jelenleg a legolvasottabb francia krimiszerző, civilben politológus és a roueni egyetem földrajztanszékének oktatója. A Fekete vízililiomok megjelenését követően öt elismerést kapott, többek között a Normandiai Írók Társaságának Gustave Flaubert Nagydíját.
A könyvet keresse a Csuka Zoltán Városi Könyvtárban!
A dokumentumok címleírásának lekérdezése folyamatban van... |