Kazuo Ishiguro:
A dombok halvány képe

A japán származású angol író első regénye, A dombok halvány képe 1982-ben született, és az alig kétszáz oldalas mű rögtön komoly elismerést hozott szerzőjének.
A regény a kisebbik lány, Niki látogatásával kezdődik, amely emlékeket indít el Ecukónál. Az asszony – férje halála és nagyobbik lánya öngyilkossága után – egyedül él vidéki otthonában. Ecuko nehezen fejezi ki érzelmeit rég látott lánya előtt, akit ráadásul látszólag hidegen hagy a számára szinte ismeretlen féltestvére halála.
Az emlékek nyomán visszajutunk a bombázás után újjáépülő Nagasakiba: az emberek igyekeznek megtalálni az utat, hogy folytatni tudják életüket. A szigetország még tele van amerikai katonákkal, hiszen Koreában háború tombol, Nagaszakiban azonban „mindazok után, ami történt, a nyugalom és a változás időszakát” élik az emberek. Ecuko fiatal, első gyermekével várandós asszonyként él középvezető férje mellett. Egy különös idegen nő, Szacsiko érkezik a városba kislányával, a visszahúzódó, mindig rosszban sántikáló Marikóval. A két zárkózott asszony hamar összebarátkozik, és kezdetét veszi a két síkon játszódó, történet. Fokozatosan ismerjük meg Ecuko múltjának szereplőit, Szacsikót és Marikót, Dzsirót, Ecuko első férjét és apósát, Ogata Sant.
Kiváló a kötet karakterábrázolása – nem árul el szinte semmit, az olvasónak kell véleményt és érzéseket felépítenie a szereplők köré, akik a protokollt tiszteletben tartva mindenről beszélnek, csak arról nem, amiről fontos lenne.
Kazuo Ishiguro számára a világhírt a Napok romjai hozta meg, amelyből emlékezetes film készült Anthony Hopkins és Emma Thompson főszereplésével.

Kovács-Sebestyén Erzsébet

A dokumentumok címleírásának lekérdezése folyamatban van...

Összes ajánló