Katarina Mazetti:
Pingvinélet avagy Az elfajzott fajok eredetéről

A Pingvinélet egy antarktiszi hajókirándulás szereplőinek belső monológja. Mindenkinek megvan a maga története arról, hogy miért fizetett egy rakás pénzt az útért. Azért, hogy a vadon élő állatokat és azok szokásait tanulmányozza, vagy valami mélyebb, komolyabb cél vezérelte őket?
A három, egymástól mindenben különböző főhős:
Wilma, a mindig vidám és optimista tanárnő. Neki amolyan utolsó kiruccanás ez az út, mivel komoly betegséget diagnosztizáltak nála. Ennek ellenére pozitívan áll mindenhez. „Ha Wilma a pokolban kötne ki, azonnal arról kezdene beszélni, milyen hangulatos a tábortűz, és megkérdezné az ördögtől, hogy nincs-e egy kis grillkolbásza…”
Tomas, az ismert újságíró. Egy nagyra nőtt kisfiú, aki mély depresszióba esett, miután elhagyta őt a családja. Feltett szándéka, hogy ezen a hajóúton mond végleg búcsút az életének.
Alba, világutazó hölgy. 72 éves, de csak 36 évesnek érzi magát. Azért jött erre az útra, hogy feljegyzéseket készítsen az emberi faj különböző faunáiról.
És itt vannak a társadalom tipikus figurái: a magát végzet asszonyának képzelő középkorú nő, a magányos ötvenes nők pasifogás reményében, egyedülálló nyugdíjas férfiak, akik távcsővel felszerelkezve csak a madarakkal törődnek, és az idegenvezetők.
A hideg, szélfútta Antarktiszon pingvinek, bálnák, és albatroszok között, eltávolodva hétköznapi életüktől a szereplők közelebb kerülnek egymáshoz és önmagukhoz is.
"A könyv keresztül-kasul olvasható. Ha ön nem kedveli a kitérőket, koncentráljon a fő csapásra: Wilma, Tomas és Alba történetére. Ha többet szeretne tudni, kukkantson be az 502-es, 311-es és a 412-es kajütökbe is…”

Kovács-Sebestyén Erzsébet

A dokumentumok címleírásának lekérdezése folyamatban van...

Összes ajánló