Bagossy László - Takács Mari:
A sötétben látó tündér
mesebeszéd

"A tündérek úgy születnek, hogy minden hetvenhetedik esztendőben, tavaszi reggelen, mikor az erdők alján illatozik a medvehagyma, a szerelmes tündérfiúk meg a szerelmes tündérlányok kirepülnek a tisztásokra, átkarolják egymást, és csókolózni kezdenek szépen. Na, erre aztán minden hetvenhetedik esztendőben gyönyörű szappanbuborékok szoktak hullani az égből – ezekben a szappanbuborékokban érkeznek a világra a tündérgyerekek. Hogy ki a csuda eregeti őket, a Jóisten vagy valaki más, azt senki se tudja. Én is már csak arra emlékszem, hogy javában szállingózok lefelé az égből, és a többi testvéreimmel együtt próbálok megkapaszkodni szépséges tündéranyám hajában vagy szépséges tündérapám fülében."
 
Kedves Gyerekek!
 
Az, hogy egy Tündér a sötétben is lát – nos, ez természetes.
No de láttatok már Tündért pólóban?
És hívnátok egy főhőst Tökmag királyfinak?
Jártatok-e már a tizet-lépős dombocska tetején?
No és hány feje is van a 22 szemű sárkánynak?
Lakik-e valaki a lekvárosüvegben?
S mit rejtenek a zsebkendő hímzései?
 
Száz meg száz kérdés, annál is több titok – no és a rejtelmek feloldása vár benneteket ebben a szövegében és rajzaiban egyaránt csodaszép mesekönyvben.

Kovácsné Mogyorósi Erika

Összes ajánló