Bernhard Schlink:
A felolvasó

A második világháború utáni Németországban a tinédzser Michael Berg rosszul lesz az utcán, és a nála tizenegy évvel idősebb nő, Hanna segít neki hazajutni. Amint a fiú felgyógyul a skarlátból, meglátogatja, hogy megköszönje gondoskodását, és csakhamar titkos, szenvedélyes viszony alakul ki közöttük. A nő – Hanna – minden együttlét előtt elvárja, hogy a fiú felolvasson. Így megy ez pár hónapon át, mikor is a kapcsolat a nő hirtelen elköltözésével véget ér.
A tehetetlenség, a düh és a vágy el nem tűnő nyomot hagy Michaelben. Később egyetemistaként új életet kezdene, mikor Hanna ismét felbukkan: Michael megfigyelőként részt vesz náci háborús bűnösök perének tárgyalásán, ahol Hannát a vádlottak padján látja viszont.A vád kemény, az asszony bűnössége nem teljesen bizonyított, de az ítéletet már kezdetben eldöntötték. A vádlott elkerülhetné az életfogytiglant, ha végre elárulná önmagát és fölösleges élethazugságát. Ha elárulná, hogy nem ő írta a jelentést, nem is írhatta, ugyanis analfabéta. Ezért olvastatott fel a fiúval annak idején, ezért nem reagált a postán kiküldött bírósági felszólításra, és ezért menekült városról-városra, ha irodai munkára akarták kiképezni. Egy írástudatlan asszony, aki csak olyan munkát vállal, amihez nem kell, hogy olvasni tudjon. Két háború áldozata: az első elvette tőle a lehetőséget, hogy egy utca nevet ki tudjon betűzni, a második pedig kihasználta ezt. Egy egyszerű tényező, amire egy diktatúra alapozhat: képzetlen emberek, akik "tisztességesen" végzik kegyetlen munkájukat.
Ennyi elég ahhoz, hogy szögesdrótot húzzon fel az ember? Van-e összefüggés az írástudatlanság és az öntudatlanság között? Miért nem szólalt meg soha Hanna lelkiismerete? – kérdezi az a narrátor, aki a háború utáni generáció tagjaként nem tud mást, mint elítélni a szülei korosztályát. Miért könnyebb egy embernek a másikat a halálba küldeni, mint beismerni, hogy nem tud írni és olvasni?
Ezer kérdés születik bennünk is a történet kapcsán, és legfeljebb csak a közelébe jutunk az igazságnak.
"Regényem az úgynevezett "második nemzedék – magyarázza Schlink – a "szerencsésebb", a háború idején, illetve közvetlenül utána született generációról szól. Teljesen naivan éltünk és nőttünk fel, majd egy bizonyos életkorban szembesülnünk kellett, mit tettek szüleink, tanáraink és lelkipásztoraink. Felkavaró érzés, mikor rájössz, hogy az általad szeretett emberek milyen rémségekben vettek részt."
 
A könyvből készült Oscar-, Golden Globe, és Batfa-díjas film DVD változatban megtalálható és kölcsönözhető a könyvtár zenei részlegében.

Bencsik Ildikó

Összes ajánló