Rita Mae Brown Bárcsak itt lennél A fülledt hangulatú virginiai kisváros, Crozet olyan, mint egy nagy család. Mindenki mindenkiről mindent tud. Legalábbis eddig ezt hitték. Csakhogy mindenkinek megvannak a maga titkai. És van valaki, aki ölni is hajlandó ezért a titokért. Hátborzongató gyilkosság kavarja fel az állóvizet. Egy forró nyári reggelen a városka egyik köztiszteletben álló polgárának szétroncsolt tetemét a saját betonkeverőjében találják meg. A szörnyű gyilkosságok ezzel nem érnek véget. Nyilvánvaló, hogy az elkövető helyi lakos. Valaki, akivel együtt golfoznak, teniszeznek, és akiben eddig maradéktalanul megbíztak. Többé senki nem bízhat meg senkiben... A település pletyka központja a postahivatal. A harmincas éveiben járó Mary Minor Haristeen, becenevén Harry, a kisváros történetének legfiatalabb postamesternője. Harry, aki épp válófélben van, egyedül él a cicájával (Mrs. Murphy) és a kutyájával (Tee Tucker) Rossz szokása, hogy elolvassa a mások képeslapjait. Így jön rá, hogy a tettes a gyilkosság elkövetése előtt "figyelmeztetést" küld leendő áldozatának. A minden lében kanál Harry a gyilkos nyomába ered. Mrs. Murphy és Tucker is nyomok után szaglászik, hogy megvédje szeretett gazdiját. Harry nem is sejti, hogy házi kedvencei mindig egy lépéssel előtte járnak. A kis állatok hiába próbálják meg figyelmeztetni, nem érti. Így aztán saját magát is halálos veszélybe sodorja... Bölcs és humoros írás nemcsak macskarajongóknak! forrás: Líra
|
||||||
Per Petterson Férfiak az én helyzetemben Arvid Jansen úgy kapaszkodik az ismerős dolgokba, mint akinek az élete múlik rajta. Felkeresi régi kedvenc helyeit, leissza magát, nőket szed fel, vagy csak úgy beül a Mazdájába, és keresztül-kasul bejárja a várost, olykor pedig ott is alszik a kocsiban. Egy év telt el azóta, hogy a felesége, Turid elhagyta, és vitte magával mindhárom lányukat is. Arvid úgy érzi, hogy egyedül legidősebb lánya, Vigdis látja őt színről színre, és éppen ezért tartja is tőle a három lépés távolságot. Pedig talán éppen ő az, akinek a legnagyobb szüksége lenne az apjára. Petterson önéletrajzi elemekkel átszőtt regénye egy olyan férfi életét tárja elénk kíméletlen őszinteséggel, aki körül egyik pillanatról a másikra darabokra hullik minden. forrás: Líra
|
||||||
Elizabeth Kay Hét hazugság Az egész egyetlen aprócska hazugsággal kezdődött... Jane és Marnie tizenegy éves koruk óta mindent megosztottak egymással. Tudták a másik legféltettebb titkait. És ezt nem is bánták. De amikor Marnie szerelmes lesz, minden megváltozik. Ekkortól Jane már egy csúnya titkot rejteget: szívből gyűlöli Marnie gazdag, álszent vőlegényét. És amikor a barátnője megkérdezi tőle, mit gondol a férfiról, Jane kinyögi az első hazugságot. Végül is néha a legjobb barátnők is megtarthatják maguknak a véleményüket. Bár ha őszinte lett volna, Marnie férje talán még ma is életben lenne... Hiszen persze nem ez volt az utolsó hazugság. Ez csak a kezdet volt. forrás: Líra
|
||||||
Vámos Miklós Dunapest Dunapest - Linda, az Angliában élő francia nő (negyvenes) értette így félre egyszer fővárosunk nevét. Magyar származású férje halála után vaktában fölszáll az első repülőgépre, ami történetesen Budapestre indul. Itt megismerkedik egy fiatal lánnyal, Tóth Julival (húszas) és két fiatalemberrel (harmincasok). A lány meghívja magához a regény fő helyszínéül szolgáló patinás bérházba, a Pozsonyi út 38-40.-be. Az 1938-ban készült épület múltja és jelene köti össze a cselekmény két szálát. Csillagos ház volt 1944-ben a Pozsonyi 38., a vele egybeépített 40. pedig svájci védettségű is. Történelmi alakok, Carl Lutz, a svájci alkonzul és Raoul Wallenberg, a svéd követségi titkár is felbukkannak a regény során - ők ketten egy közepes város teljes lakosságát kitevő embert mentettek meg 1944-ben. A ház valós lakóinak (Hatvany Lajos, Szép Ernő, Heltai Jenő) vagy képzeletbeli tulajdonosainak sorsa révén fiction és non-fiction kígyója szétválaszthatatlanul tekeredik össze Vámos Miklós legújabb könyvében - jelenné téve azt, ami múlt. forrás: Líra
|
||||||
Tolnainé Kassai Margit Óvoda az óvóhelyen Sztehlo Gábor evangélikus lelkésznek, a Világ Igazának egy eddig ismeretlen munkatársa kap nevet, arcot és hangot ezzel a kötettel: Tolnainé Kassai Margit banktisztviselő, fotográfus, 1944-45-ben a Jó Pásztor Bizottság gyermekotthonaiban bujkáló gondozónő memoárnaplója máig kéziratban rejtőzött. A német megszállás és Budapest felszabadulása közötti időszakot megörökítő szöveg igazi felfedezés: olyan kisportrék sorát tartalmazza a mentett gyerekekről, a rájuk vigyázó, szintúgy bujkáló felnőttekről és az események sok más szereplőjéről, amelyek közel hozzák a budapesti zsidók üldözése, a menekülés és az embermentés, az ostrom és a háború utáni néhány hét mindennapjait. Itt semmi sem csupán fehér vagy fekete: a szerző a legszörnyűbb körülményekről szólva is képes hol friss humorral, hol kesernyés iróniával, mindvégig rendkívül szórakoztatóan és elgondolkodtatóan írni. A memoárnaplót Kunt Gergely társadalomtörténész kísérő tanulmányával, jegyzetekkel és annotált névmutatóval adjuk közre. forrás:Líra
|
||||||
Bánki Éva Telihold Velencében Velence, ez a túlzsúfolt ékszerdoboz, ahova sokan vágyakoznak, a világ egyik legellentmondásosabb városa. De mennyit láthat valóságos jelenéből és a múltjából az, aki csupán néhány nap alatt járja be a nevezetességeit? Megadathat-e egy átlagos közép-kelet-európai író számára, hogy akár hosszú hónapokig élhessen ebben a luxustól csillogó városban? Bánki Éva Velence iránti szenvedélyes érdeklődésének, no meg egy ösztöndíjas lehetőségnek köszönhetően kislányával együtt hosszú hónapokat töltött el a városban. Útirajzából érzékletes képet kap az olvasó Velence hétköznapi életéről és a turisták számára láthatatlan lakosairól is egy felnőtt nő meg egy kislány szemével. A jelenkori Velence díszletei mögött megpillanthatjuk a középkori Velencét, a könyörtelen kalmárköztársaságot és az alkonyi fényben tündöklő, XVIII-XIX. századi várost. Megismerjük Magyarország és Velence közös történelmének fordulópontjait, és eltöprengünk azon, mi lehetett a titka az oly sebezhetőnek látszó, mégis hihetetlenül stabil Köztársaságnak. A Telihold Velencében egyszerre személyes hangú úti beszámoló és szerteágazó kultúrtörténeti kalandozás. "A nap csak a mi érkezésünk örömére sütött ki. Február van, minden kő, minden fadarab, minden csempe hideget lehel. Sehol sincs meleg, se a múzeumokban, se a könyvtárakban, se a ferences patronatóban, ahova szülinapozni járok a gyerekkel. Effie néni lakásában csak kora reggel és késő este működik a távfűtés. Természetesen hálózsákban alszunk. Hideget lehelnek az újságok, a könyvek, a poharak, a törülközők, lúdbőrözve lépek ki reggelente a folyosóra." Forrás: Líra
|
||||||
Krasznahorkai László Az utolsó farkas Az egykori filozófusnak egy berlini kocsma magyar pultosa a hallgatósága. A csapos hallgat, a törzsvendég beszél, többször is szóba hozván, hogy "a nyelv... már nem alkalmas rá, hogy rögzíthetetlen tartalmaknak formául szolgáljon, nem szolgál többé, mert körbeért, bejárt minden elképzelhető tartományt, és elért oda, ahonnan indult, de végtelenül romlott alakban ért oda vissza", ám ez nem akadályozza meg abban, hogy káprázatos részletekből összeálló óriásmonológjában ne mesélje el újra és újra, kicsit mindig másképp és mégis ugyanúgy, hogy miért utazott el a spanyolországi Extremadura tartományába, és miért kezdte kutatni az utolsó farkas történetét, s miként döbbent rá arra, hogy nem érvényes az egyes szám, mert csak utolsó farkasok és történetek vannak. Krasznahorkai László katartikus elbeszélésének egyetlen mondata páratlan művészi érzékenységgel mutat rá a civilizáció és a környezet katasztrofális összefüggéseire, a természet fenségére és a gondolkodás tragikumára; az eredetileg 2009-ben írt, egyszerre ironikus és melankolikus szöveg így lesz napjainkban még aktuálisabb és még fontosabb.
|
||||||
Alka Joshi A hennaművész A tizenhét éves Lakshmi mindent hátrahagy, hogy elmeneküljön poros falujából és bántalmazó házasságából. Néhány kitérő után az 1950-es évek pezsgő életű, rózsaszín városába, Dzsaipurba kerül, ahol hennaművészként fokozatosan elnyeri a város leggazdagabb asszonyainak bizalmát. Ám míg a magas kasztbeli vendégei rábízzák legféltettebb titkaikat, a különleges motívumai és bölcs tanácsai miatt egyre népszerűbb hennafestő féltve őrzi a sajátját. Egy nap azonban olyasmi történik, ami veszélybe sodorhat mindent, amiért Lakshmi több mint tíz éven át olyan keményen dolgozott: felbukkan a férje és vele Radha, Lakshmi tizenhárom éves húga, akinek a létezéséről mindaddig nem is tudott. Ráadásul Lakshmi hamarosan olyan megbízást kap a királyi családtól, amely a felemelkedéséhez, de akár a bukásához is vezethet... A hennaművész a brit uralom alól épp felszabadult India egyszerre buja és lenyűgöző, ugyanakkor kemény és kíméletlen világába vezet. Hiteles és izgalmas képet fest egy nő önmegvalósítási küzdelméről a több ezer éves tradíciók és a modern világ között egyensúlyozó társadalomban. forrás: Líra
|
||||||
Graham Moore Bűnösök Az éjszaka fénye c. bestseller szerzőjének új regénye! Az igazság néha különösen rossz védelem. Minden azzal kezdődött, hogy a fekete Bobby Nockot számtalan terhelő bizonyíték ellenére ártatlannak találták a tizenöt éves Jessica Silver meggyilkolásának ügyében. Az amerikaiak nyolcvannégy százaléka úgy vélte, hogy az évszázad perében Maya Seale és Rick Leonard, az esküdtszék két vezéralakja futni hagyott egy gyerekgyilkost. Az ítélet sokkolta Amerikát, és nem sokkal a tárgyalás berekesztése után több esküdt is megváltoztatta a véleményét, ráadásul Rick nyíltan kirohant Maya ellen. Még könyvet is írt az ügyről, amiben mindennek elmondta a nőt. Közben az emberek ugyanazt kérdezték egymástól: mi történt az igazságszolgáltatással? Most, tíz évvel később egy híres produkciós cég Rick Leonard segítségével dokusorozatot tervez forgatni az ügyből, ráadásul a férfi azt állítja, hogy nemrég olyan bizonyítékok birtokába jutott, amik mindent megváltoztatnak. A forgatásra meghívják az egykori esküdteket is, csakhogy a nagy leleplezés elmarad, ugyanis valaki megöli Ricket az első napon. A helyzetet pedig hamarosan csak még jobban bonyolítja, hogy kiderül, a korábban felmentett Bobby Nock már hónapok óta eltűnt, senki nem tud róla semmit. Ki ölte meg Ricket? S mi történt valójában tíz évvel ezelőtt? Graham Moore, az Oscar-díjas forgatókönyvíró és Az éjszaka fénye című bestseller szerzője az amerikai igazságszolgáltatás rendszerét veszi górcső alá új regényében. A Bűnösök csavart csavarra halmozva az utolsó oldalig fenntartja a feszültséget, és folyton meglepi az olvasót, miközben olyan elemi módon ábrázolja korunk Amerikáját, gondolkodását és előítéleteit, ahogy arra senki más nem képes. forrás: Líra
|
||||||
Danielle Steel Csendes éj Miután Emma Watts hétévesen szerepet kap egy nagy sikerű tévésorozatban, rövid idő alatt ő lesz az egyik leghíresebb gyerekszínész. A kislány született tehetség, méltó családja hírnevéhez, nagyanyja ugyanis korának legnagyobb filmcsillaga volt. Emma édesanyjának, Paige-nek fiatal korában nem jött össze az áhított színészi karrier, de a lányából mindenképpen Oscar-díjas sztárt akar faragni, ez ad célt és értelmet az életének. Egy váratlan tragédia azonban darabokra töri az álmokat: Emmát és édesanyját súlyos autóbaleset éri, amelyben Paige életét veszti, Emma pedig kómába esik. Más rokona nem lévén, az eszméletlen Emmát nagynénje,Whitney veszi a gondjaiba, aki annak idején egészen más utat választott, mint a húga, mert gyűlölte azt a celebkultuszt, ami egész gyerekkorukra rányomta a bélyegét. Most pszichiáterként a munkájának él, de mindent felad, hogy unokahúga segítségére lehessen. Ám ahogy Emma kezd lassan magához térni, kiderül, hogy nagy a baj: a kislány egyáltalán nem hall, rosszul lát és nem tud érthetően beszélni sem. Whitney mindent elkövet, hogy unokahúga újrakezdhesse az életét, de vajon a szeretet ereje elegendő-e ahhoz, hogy Emma megértse: a legjobb dolgok akkor történnek velünk, amikor már azt hisszük, minden elveszett? Forrás: Líra
|
||||||
Nora Roberts Királyt Skóciának! Serena MacGregor, a Skót-felföld tüzes szépsége az angolok iránti csillapíthatatlan gyűlölet jegyében él. A finom úrihölgyek által elkényeztetett Lord Ashburn igencsak meglepődik, amikor először találkozik barátja húgával, a fékezhetetlen és csodaszép Serenával. A lány családját hamar elbűvöli a házukba kerülő ifjú angol nemes, ám Serena sokáig mégsem hiszi el, hogy a férfi valóban harcolni akar a skót felkelők oldalán. A lány egy szörnyű gyermekkori emlék hatására engesztelhetetlenül gyűlöli az angolokat, s szinte pokollá teszi a náluk vendégeskedő lord életét. Pedig a férfi arra készül, hogy részt vegyen a skót felkelésben, amelynek résztvevői az elűzött Stuart herceget, Károlyt szeretnék Edinburgh trónjára ültetni. Serena végül akarata ellenére beleszeret a délceg főúrba, s együtt élik át a skót-angol polgárháború zűrzavarát... forrás: Bookline
|
||||||
Julia Gregson A Naptól keletre 1928 ősze: A Kaiser-i-Hind utasszállító hajó Bombay felé tart. A D38-as kabinban utazik Viva Holloway, a fiatal és tapasztalatlan társalkodónő, aki hatalmas fába vágta a fejszéjét. Miután hetekkel korábban feladott egy hirdetést a Lady magazinban, most három, gondjaira bízott fiatallal hajózik Indiába, ahová minden évben angol hölgyek ezrei indulnak el, hogy férjet fogjanak maguknak. A három lány ugyan maga mögött hagyta Anglia borongós partjait, de a szívük mélyén őrzött álmok és remények, a keserű titkok és csalódások cseppet sem készítették fel őket arra, ami Bombayben vár rájuk. Viva képtelen túltenni magát a családja elvesztésén, retteg az elhalványuló emlékektől, s most egy titokzatos bőrönd miatt kelt útra. Rose, a gyönyörű és veszélyesen naiv angol lány egy lovassági tiszt menyasszonya, akivel eddig csak pár alkalommal találkozott. Victoria, Rose legjobb barátnője és koszorúslánya pedig a kiábrándító londoni báli szezon után alig várja, hogy férjet találjon magának. A Naptól Keletre a bombayi elit mesés gazdagságától a Tamarind Street árváinak szívszaggató nyomorúságáig, a barátságtalan londoni utcáktól a Bombay Jachtklub előkelő társaságáig egy letűnt világba kalauzolja az olvasót. A csodásan részletgazdag, izgalmas karakterekkel teli történet lebilincselő olvasmányt nyújt mindenkinek. "Ez a könyv ritka kincs... gyönyörűen megírt regény, melyet lehetetlen letenni. Ambícióról, szerelemről, túlélésről és három nő bimbózó barátságáról szól, akik maguk mögött hagyják a szürke Angliát, hogy izgalmas, egzotikus és félelmetes kalandok sorát éljék át a húszas évek Indiájában. A történet kaput nyit egy olyan helyre s időbe, ahol barátság és igaz szerelem várja az olvasót." - Delia Ephron forrás: Líra
|
||||||
Székely Nagy György A jóember Egy főrangú pártfunkcionárius fia, Megyeri Norbert a nyolcvanas évek Magyarországán indul el az emberré, jó emberré válás útján. Nem tud és nem akar megalkudni, élni a szülei adta előnyökkel. Napról napra szembesül az élet valóságával munkahelyi és magánéleti konfliktusai kegyetlenül nehéz döntésre kényszerítik: elhagyja az országot. Idegen földön bizonyít: újra és újra képes felállni a padlóról, kimenekül életveszélyből, eközben megmutatja emberségét és kivételes sebészi képességeit. Poklokat jár be és csúcsokra jut föl. Csalódik szerelemben, barátságban, mígnem egyszer egy váratlan esemény meghozza neki az igaz boldogságot, amely talán örökké tart... Ahol csak jár, fantasztikus emberekkel találkozik. Nővérekkel a pesti klinikán, akik hisznek a szeretetben, mindig, mindent megtesznek a betegekért. Andrással, "proli" barátjával, aki megmutat neki egy másik Magyarországot. Később, Hamburgban a hírszerzés, a sötét oldal embereivel. Amerikában Ted Rosskowsky amerikai sztársebésszel, aki felfigyel tehetségére, Melindával, aki megismerteti az önzetlen szerelemmel. És eljut Afganisztánba, majd Irakba, ahol nap mint nap dörögnek a fegyverek. Norbert, a Jóember mindvégig a barátunk, akinek drukkolunk, akit szeretünk, és aki egy kicsit visszahozza a nyolcvanas évek hangulatát, humorát, hangját, miközben valósággal átlök bennünket, olvasókat a huszonegyedik század valóságába. forrás: Líra
|
||||||
Szaniszló Judit Leli élete "Az ember nem ott kezdődik, ahol az anyja véget ér." Szaniszló Judit regényében semmi sem az, aminek látszik. A szerző saját maga helyett Leliről, Leli élete helyett családja életéről beszél, családregény helyett pedig személyes vallomást ír. Egy mai nő története, amely a múltban gyökerezik: cselédsorban dolgozó nagymamák, házgyári lakásban élő szülők, kórházak és játszóterek. Hol van az otthon? Szaniszló Judit 1977-ben született Miskolcon. Budapesten él. Beenged című első könyvéért Petri György-díjat és Békés Pál-díjat kapott, ez a második kötete. forrás: Líra
|
||||||
Marianna D. Birnbaum Apu Marianna D. Birnbaum kisregénye édesapja élettörténetét meséli el. A fiktív magnószalagokról az apa szól a lányához, hogy élete végén elmesélje neki az életét, felidézze az ismert történeteket csakúgy, mint a korábban elhallgatott titkokat. Dunaszerdahelyen született egy zsidó szatócs fiaként, majd egyik testvérével vaskereskedést nyitott. Sikerült ugyan a háborút bujkálva túlélniük, és újra talpra állniuk, de az államosításkor börtönbe kerültek, ahol a bátyját agyonverték. '56-ban feleségével és lányával az Egyesült Államokba menekültek, hogy mindent kezdhessenek elölről. Marianna D. Birnbaum nagy beleérzéssel és a tőle megszokott humorral idézi meg egy európai zsidó férfi megrázó történetét a XX. századból. Üldöztetés, túlélés, újrakezdés bármikor és bárhol, ha a történelem úgy hozza. Marianna D. Birnbaum irodalom- és kultúrtörténész, a University of California, Los Angeles kutatóprofesszora, a CEU gyakori vendégprofesszora. Első szépirodalmi kötete (benne a jelen könyv párdarabjával, az anya történetével) 2018-ban jelent meg Láthatatlan történetek címmel. forrás: Líra
|
||||||
Dermot Turing X, Y, Z - az Enigma feltörésének igaz története Az Enigma feltörése a második világháborús legendárium része, amellyel a történészektől kezdve a hollywoodi forgatókönyvírókig sokan foglalkoztak. Utóbbiak ugyan gyakran egy kiváló elme vagy egy veszélyesebb esemény köré szőve leegyszerűsítették a történelmet, azt viszont elérték, hogy ennek az elméleti áttörésnek a ténye és a jelentősége közismert legyen. A história az első világháború végén veszi kezdetét. A szabadságát visszanyert Lengyelországnak elemi érdeke volt, hogy minden német üzenetet dekódoljon. Míg ők elsősorban technikai fejlesztésekben gondolkodtak, a franciák a kémkedés hagyományos formáit űzték. Ehhez a kettőshöz csatlakoztak eleinte hűvösen, majd egyre elszántabban az angolok. A három náció betűkódja az X, Y és a Z. A több évtizedes összjáték számtalan kalandos epizódját megörökítő könyvben benne van mindaz, amit a filmekben láttunk, a kicsempészett papírokat a fürdőben fotózó ügynöktől kezdve a határon a legmegbízhatatlanabb vezetőre bízott menekülő tudóson keresztül egészen a kudarcokat legyűrő legendás közös fejtörésekig minden. A szerző az angol kódtörő csoport talán leghíresebb alakjának, Alan Turingnak az unokaöccse, ám a történetben ezúttal máshová helyezi a hangsúlyt: miközben betekinthetünk a kémtörténetek kulisszái mögé, a kódfejtés művészetét és az együttműködés erejét csodálhatjuk.
|
||||||
További újdonságok a Felnőtt- és Gyermekkönyvtárban
Korábbi újdonságok | ||||||
hétfő: | 12-18 óra | |
kedd: | 10-17 óra | |
szerda: | ZÁRVA | |
csütörtök: | 10-17 óra | |
péntek: | 10-17 óra | |
páratlan szombat: | 8-12 óra | |
páros szombat: | ZÁRVA | |
vasárnap: | ZÁRVA |