február 2.
Gyertyaszentelő boldogasszony

A katolikus naptárban február második napja a Gyertyaszentelő Boldogasszony napja, mert Szűz Mária Jézus születése utáni negyvenedik napon ment a főtemplomba, hogy tisztulását égő gyertya mellett ülje meg. Ma is Gyertyaszentelő Boldogasszony napján szentelik a gyertyát. A szentelt gyertyának fontos szerepe van a néphitben. Szalaggal átkötve mindig falra, két szentkép közé helyezték. Később a sublótfiókba tették. Ezzel a gyertyával világítottak mennydörgés, villámlás idején, hogy elűzzék a vihart. Szentelt gyertyát adtak a haldokló kezébe, hogy megszabaduljon a gonosz lélek hatalmától. A népi jóslat azt mondja: "Ha fénylik gyertyaszentelő, a szűrödet vedd elő." Vagy: "Ha február hóban bundádat leteszed, húsvétkor bizonnyal ismét fölveszed".

A medve-hiedelem

Gyertyaszentelő napjáról több népi hiedelem is ismert. Az egyik Európa legnagyobb termetű ragadozójára, a barnamedvére hivatkozik, és azt állítja, hogy ezen a napon a téli álmot alvó medve felébred, kitekint a barlangja bejáratán, hogy megnézze, milyen az idő. Ha derült az ég és szépen süt a nap, enyhe a levegő, akkor visszamegy és folytatja az alvást. Tudja (érzi?), hogy még nincs vége a télnek, mert havas förgetegek, csikorgó hidegek lehetnek. Ha viszont hideg, téli időt talál, kinn marad, mert érzi, hogy hamarosan vége a télnek, rövidesen megenyhül az idő.

Teljes kalendárium