július 14.
Jules Mazarin
(Pescina, 1602. júl. 14. – Vincennes, 1661. márc. 9.)
Itáliai származású (eredeti neve: Giulio Mazzarino) francia politikus, bíboros 415 éve született. Nem szentelték pappá, de pápai engedéllyel apát, kanonok, Modena priorja, majd rendkívüli franciaországi nuncius, a pápa követe lett. Richelieu bíboros támogatásával jelentős hatalomra tett szert. 1641-ben bíborossá nevezték ki, majd a haldokló Richelieu tanácsára XIII. Lajos a királyi tanács tagjává és első miniszterré nevezte ki. A király halála után a régenstanács elnöke, Ausztiai Anna anyakirályné tanácsadója, az ország kormányzója lett. Megszilárdította Franciaország helyzetét, 1658-ban létrehozta a Rajnai Ligát a szomszéd német államokkal, majd Angliával is szövetséget kötött a meggyengült Habsburgok ellen. 1654-ben megkoronázták XIV. Lajost. Mazarin fokozatosan bevonta a fiatal uralkodót az állam ügyeibe s tehetséges főtisztviselőkkel vette körül (Fouquet, Le Tellier, Lionne). Mazarin jelentősége abban rejlett, hogy megteremtette Franciaország európai hegemóniáját, legyőzte a monarchia belső ellenfeleit, előkészítette a Napkirály uralkodását. A bíboros nagy pártfogója volt a tudománynak és a művészetnek, ő alapította a Bibliothéque Mazarint és a College des Quatre Nations-t, és ő honosította meg az olasz operát Párizsban. Nyolc kötetnyi levelezése értékes történeti forrás.