augusztus 15.
Nagyboldogasszony
Ez a nap Mária mennybevitele, magyar nevén Nagyboldogasszony napja, egyben Magyarország Mária oltalmába ajánlásának emlékünnepe. A hagyomány Szent Gellért püspök érdemének tudja, hogy Jézus anyja magyar földön a "Boldogasszony" nevet kapta. A kutatók többsége megegyezik abban, hogy a velencei Gellért képviselte idegen egyház az ősvallásunk istenasszonya iránti hódolatot aknázta ki ezzel a gesztussal a keresztény eszmék gyorsabb elfogadtatása érdekében. Az Árpád-korban Szűz Mária lett a magyarok legfőbb oltalma, a koronázó templomok, főpapi székesegyházak, számtalan monostor, búcsújáró hely és kisebb templom az ő égisze alatt állottak.
A moldvai magyarok e napon mindenféle virágokat, gyógynövényeket szenteltettek. A Mura-vidéken dologtiltó nap sütésre, kemencében való tüzelésre, mert a tűz kitörne a kemencéből. Nagyboldogasszony napja derült idejével a jó gyümölcs- és szőlőtermés előhírnöke. Nagyboldogasszony napja sokfelé búcsúnap. Ilyenkor háromnapos táncmulatságot rendeztek a fiatalok.