február 25.
Karl (Friedrich) May
(Ernsttal, 1842. febr. 25-Radebeul, 1912. márc. 30.)
Van egy láthatatlan bíró, akit magunkban hordozunk, és akit nem lehet hazugságokkal megtéveszteni. Néma, és mégis beszél, éjjel-nappal szüntelenül halljuk, amint ítélkezik fölöttünk. (Karl May)
A százhetvenöt éve született német író, az arab sivatagokban és az amerikai vadnyugaton játszódó történeteivel lett népszerű. Szövőmunkás fiaként, egy szegény családba, az alultápláltság miatt vakon született és egy operáció után, 4 éves korára nyerte csak vissza a látását. Először elemi iskolában tanítóskodott, majd kisebb lopások és szélhámosság miatt börtönbe került. Szabadulása után folyóiratokba írt folytatásos történeteket. Regényírói karrierje az 1890-es évek elején indult el útjára. Több mint 60 műve közül a legismertebbek: Az ezüst tó kincse, A sivatagon keresztül-kasul, A medveölő fia, Az inka öröksége, A sivatag szelleme, Az olajkirály, a Winnetou tetralógia. Sosem járt a vadnyugaton csak az olvasott útleírások, térképek és élénk képzeletének felhasználásával teremtette meg azt a környezetet, melyben regényei játszódnak. Emlékére könyvkiadót, múzeumot és két szabadtéri színházat alapítottak Németországban.