augusztus 10.
Lőrinc

Szent Lőrinc, legendája szerint II. (Szent) Sixtus pápa diakónusa (szerpapja) volt. A vértanú pápa elfogatásakor őrá bízta az egyház kincseit azzal, hogy ossza föl a szegények között. A pápa egyben azt is megjósolta, hogy három nap múlva ő is mártíromságra jut. Lőrinc Sixtus végakarata szerint cselekedett. Amikor őt is letartóztatták, és az egyház értékeit rajta követelték, a szegényeket vezette a bíró elé, mondván: Íme, az egyház vagyona! Kegyetlen halált szenvedett (258. augusztus 10.), rostélyon sütötték meg. A fentiek okán a tisztítótűzben szenvedő lelkek, tanulók, diákok, szegények, gondnokok, könyvtárosok, minden tűzzel kapcsolatos egyének, sörfőzők, üvegfúvók, szakácsok, cukrászok, fogadósok védőszentje. Jelképei: kereszt, könyv, nyitott szekrény evangéliumokkal, rostély, pálma, pénztárca, főzőedény.

Ünnepe a földműves nép körében határnapnak számított, amit országszerte ismert szólás is jelez: "belepisilt Lőrinc a dinnyébe", azaz a Lőrinc-nap után szedett dinnye már ízetlen. Hasonló szentenciák: Lőrinc-nap után a fa már nem fejlődik tovább. Lőrinc-naptól nem tanácsos már a folyókban fürödni. (E mondások inkább a másik, kevésbé ismert szeptember 5-i Lőrinc napra illenek, a tapasztalat is ezt igazolja.) Egy érdekesség: az angol néphagyomány az augusztusi meteorhullást "Szent Lőrinc könnyeinek" hívta. Göcsejben azonban a Lőrinc-napi esőt jó előjelnek tartották a bőséges bortermésre vonatkozóan. A Drávaszögben úgy tartják, hogy ha Lőrinc-napkor szép az idő, hosszú lesz az ősz.

Teljes kalendárium