december 18.
Zelk Zoltán
(Érmihályfalva, 1906. december 18. - Budapest, 1981. április 23.)

Száztizenöt éve született Baumgarten- díjas, József Attila-és Kossuth –díjas magyar költő, prózaíró. 1921 óta Magyarországon élt. Versei megjelentek a Ma és a Dokumentum folyóiratokban. Kapcsolata a kommunista mozgalommal 1926-ban letartóztatásához vezetett, visszatoloncolták Romániába., ahonnan hamarosan visszaszökött Magyarországra. Első verseskötetét 1930-ban adták ki, címe: Csuklódon a vér kibuggyan, melyről Radnóti Miklós írt elismerő kritikát. Megismerkedett a Nyugat második nemzedékével, köztük József Attilával is, akik hamar maguk közé fogadták. A háború kitörését követően származása miatt munkaszolgálatra vitték de sikerült megszöknie. Magyarország megszállásakor bujdosni kényszerült felesége, Bátori Irén zuglói lakásában. A kommunista rendszerben elismert költő volt. A Népszava munkatársa (1945-52), gyermeklapot is indított Kisdobos címmel (1952-1956), melyben saját gyermekversei is megjelentek. 1956-ban kiállt a forradalom mellett, ezért a forradalom leverését követően börtönbüntetésre ítélték, másfél év múlva szabadult. 1962-től publikálhatott újra. 1963-ban jelent meg a Tűzből mentett hegedű című kötete, benne a feleségét sirató gyászdalával (Sirály). 1964-től karcolatokat, tárcákat, jegyzeteket írt az Élet és Irodalomban, a Tükörben is megjelentek írásai. Az 1960-as évek végén megismerkedik, a nála 25 évvel fiatalabb Sinka Erzsébet irodalomtörténésszel. Feleségül vette és benne hűséges társra lelt, aki idősebb korára gondozója is lett a gyakran betegeskedő költőnek. Ebben az időszakban jelenik meg a Meszelt égbolt című kötete, benne az egyik legszebbnek tartott verse az Asszony a hófúvásban, melyért 1971-ben Robert Graves-díjat kapott.

Irodalom:

A dokumentumok címleírásának lekérdezése folyamatban van...

Teljes kalendárium