január 6.
Fazekas Mihály
(Debrecen, 1766. jan. 6. – Debrecen, 1828. febr. 23.)
A Debrecenben kivirágzó irodalmi kultúrának, amely a felvilágosodásból vezetett a romantika felé, Csokonai után ő a legjelentősebb alakja, a botanika tudósa, a hazai növénytan tudományának egyik fontos előfutára, 250 évvel ezelőtt született. Nem volt hivatásos költő, a költészetet passziónak tartotta. Ősei vagyontalan katona-nemesek, de a közvetlen elődök már debreceni iparos-polgárok voltak. Ő maga a híres debreceni kollégiumban tanult. Tizenhat éves fővel felcsap huszárnak, s végigjárja a habsburgok háborúinak csatatereit. Közben két szomorúan végződő szerelem keseríti az életét. Romániában beleszeret egy moldvai parasztlányba, Ruszándába, azután Franciaországban éri el a nagy szerelem, Ámeli. Ám egyik sem tarthat sokáig, katonaként mindig továbbvezénylik. Élete keserű agglegénységben telt el, de Ruszánda, majd Ámeli emléke finom hangú szerelmes költővé tette. A kilencvenes években, kellő szolgálati év után, leszerel és visszatér Debrecenbe, ahol összebarátkozik Földi Jánossal és Csokonaival. Ez a kör ösztönzi benne a költőt, de barátainál is több köze van a nép szegény rétegeihez. Katonaként együtt élt a parasztlegényekkel, ismeri gondjaikat. Verseiben a hangvétel is egyre népiesebb. Ezekben az években írja meg a Lúdas Matyit. Matyi harca Döbrögi úr ellen a jobbágy-nemesi küzdelem humoros-szatirikus rajza. Fazekas a természetrajz tudósa is volt, sógorával a kitűnő botanikussal, Diószegi Sámuellal együtt írta a Magyar füvészkönyvet. Ő tervezte és készítette elő a később oly nagy hírű debreceni Füvészkertet, amelynek megnyitását azonban már nem érhette meg. Idősebb korában verset alig-alig írt, de vitairatokkal szólt bele az irodalom ügyeibe. Debrecen védelme című cikkével összevitázott Kazinczyval, mivel az Csokonaira emlékezve megvetően szólt a debreceni lokálpatrióta gőgről. Ez volt az a nevezetes Árkádia-pör. Cikksorozata, a Dorottya-levelek, melyekben könnyed, tréfás hangon fejti ki esztétikai nézeteit, hitet téve a felvilágosodás racionalizmusa mellett. Népiesség, demokratizmus, racionalizmus - ezek a jellemző sajátosságai Fazekas mondanivalóinak, amelyeket népi nyelven fejez ki.
Irodalom:
A dokumentumok címleírásának lekérdezése folyamatban van... |