december 10.
Török Sophie (Tanner Ilona)
(Budapest, 1895. dec.10 - Budapest, 1955. jan. 28.)
Babits Mihálytól kapta a Török Sophie írói nevet a 120 éve született, Baumgarten-díjas költő és írónő. Első versei a Hét, Vasárnapi Újság, Új Idők hasábjain jelentek meg. 1920-ban ismerkedett meg Babits Mihállyal, ekkor még Szabó Lőrinc menyasszonya volt, de pár hónapos ismeretség után, Babits Mihályhoz ment feleségül. Gyermekük nem született, Tanner Ilona testvérének törvénytelen gyermekét, Ildikót fogadták örökbe. (Babits Ildikó 1956-ban disszidált, Angliában halt meg.) 1922-től a Nyugatban is megjelentek versei és elbeszélései. Novelláskötete Boldog asszonyok, verseskötete Örömre születtél, regénye Hintz tanársegéd úr címmel jelentek meg. Költészetének jellemző formája az önelemző monológ, a női szerep pedig gyakori témája volt műveinek. A házaspár kölcsönösen szerette egymást, Babits elismerte felesége tehetségét, de a művész és a feleség szerep sosem fért meg egymás mellett Sophie életében. Babits súlyos betegsége is nehezebbé tette életüket. Kosztolányi Dezsőné így ír Sophiról:
„Tehetséges nő, de rendkívül műveletlen. Tehetsége elsőbben is narcizmusából és indulattelt hőbörödöttségének talajából fakad. Ezt a hőbörödöttséget gőggel viseli. ……Sóvárog elismertetéséért, s egyben férjére és férje nevében is féltékeny. Ha nem kapja meg azt az elismerést, amit várt és képzelt, hátat fordít mindennek, sértődötten.”
Babits halála után teljesen magára marad. Utolsó megjelent műve a Sirató c. verseskötete, férjének állít emléket. Súlyos depresszióban szenvedett, fizikai állapota is leromlott. Halála után, a Kerepesi temetőben Babits Mihály mellé temették el
Irodalom:
A dokumentumok címleírásának lekérdezése folyamatban van... |