Armand Jean du Plessis de Richelieu
(Párizs, 1585. szept. 9.- 1642. dec. 4.)
Francia főpap, politikus, akit papi öltözetének színe miatt Vörös Eminenciásnak is neveztek íB>430 éve született. Katonának készült, de a családi érdek úgy kívánta, hogy teológiát tanuljon és 1607-től ő lett Luçon püspöke. Politikai karrierje szépen ívelt felfelé, amikor IV. Henrik halála után az özvegy királyné Medici Katalin régensként kormányozta Franciaországot. XIII. Lajos hatalomátvételekor kegyvesztetté vált és két évre Avignonban száműzték. 1622-ben az anyakirályné támogatásával bíboros lett, majd a király felismerve politikai tehetségét 1924-ben első miniszterévé választotta. Richelieu tevékenységével az abszolút királyi hatalom megerősítésén dolgozott az engedetlen főnemesség és az önálló katonai szervezettel rendelkező hugenottákkal szemben. Intézkedéseivel támogatta az ország gazdasági fejlődését, ösztönözte a gyarmatosítást a karibi szigeteken és Kanadában. Megalapította a Francia Akadémiát. Megtiltotta a párbajozást és leromboltatta az ország védelme szempontjából szükségtelen várakat. Megsokszorozta az adóbevételeket, a francia hadsereg létszámát, létrehozta a hadiflottát. Sikerei ellenére a francia nép nem szerette a bíborost, számos nemesi összeesküvést szerveztek ellene, a kivetett adók hatására parasztfelkelések robbantak ki, amelyeket kegyetlenül levert. Így az utókor számára is egy ellenszenves, könyörtelen zsarnokként maradt meg, regények, filmek ábrázolják őt így. Hatalma azonban csak az uralkodó XIII. Lajos kegyéből maradhatott meg, aki szintén nem szívelte a bíborost, de meg volt győződve arról, hogy senki sem képes Franciaország és a monarchia érdekeit jobban megvédeni és érvényre juttatni, mint Richelieu.
Irodalom:
A dokumentumok címleírásának lekérdezése folyamatban van... |