október 18.
Déry Tibor
(Budapest, 1894. okt. 18.- Budapest, 1977. aug. 18.)

Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar író, 120 éve született. Jómódú, polgári családból származott. A kereskedelmi érettségi után két évig nyelveket tanult Svájcban. 1917-ben az Érdekes Újság pályázatára írt Lia c. kisregényével tűnt fel, majd írásai megjelentek a Nyugatban is. A világháború után tagja lett a kommunista pártnak, a Tanácsköztársaság bukása után emigrált. Először Bécsbe ment, ahol a Bécsi Magyar Újság munkatársa lett, majd Párizs és az olaszországi Perugia voltak az emigráció következő állomásai. Ekkor írta a magyar avantgard egyik kiemelkedő alkotását Az óriáscsecsemő c. művét. Magyarországra visszatérve folyóiratszerkesztéssel (Dokumentum, Gondolat) foglalkozik. Megírja A befejezetlen mondat c. háromkötetes regényét. A II. világháború alatt kapcsolatba lépett az ellenállási mozgalommal, a háborút követően pedig újra tagja lett a kommunista pártnak és beválasztották a Magyar Írószövetség vezetőségébe. Sorra jelentek meg régebben ki nem adott művei: Alvilági játékok, Szemtől-szembe, Jókedv és buzgalom. Bemutatták színdarabjait (Tükör, A tanúk, Itthon), megjelent a Felelet c. regénye. Amikor 1956-ban a Petőfi kör sajtóvitáján elítélte a fennálló rendszert, kritizálta a Rákosi-féle kultúrpolitikát, kizárták a pártból. Forradalmi tevékenysége miatt, 1957-ben letartóztatták és kilencévi börtönbüntetésre ítélték, ahonnan amnesztiával 1960-ban szabadult. 1963-ban egy novellagyűjteménnyel, a Szerelemmel tért vissza az irodalmi életbe. Kései kisregényei Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, Kedves bópeer…, A félfülű, Kyvagiokéna kor uralkodó eszméivel vetnek számot. Emlékére alapították a Déry Tibor-díjat, melyet 1984-ben adtak át először.

Irodalom:

A dokumentumok címleírásának lekérdezése folyamatban van...

Teljes kalendárium