Úrnapja
a Corpus Christi ünnepe (június 15..)
A tavaszi és a nyári ünnepkör határán található katolikus egyházi ünnep úrnapja, amely mozgó ünnep, a pünkösdhöz, ezáltal a húsvéthoz igazodik. Az ünnep napja a pünkösd utáni tizedik nap. Az ünnep tárgya: Jézus Krisztus testének és vérének a kenyér és a bor színe alatt való dicsőítése.
Az ünnep története a 13. század elejéig nyúlik vissza. Szent Júlia, lüttichi apáca magányos imái közben mindig ugyanazt a látomást látta: a fényes teliholdat megtört sugarakkal. Isteni látomásában azt a magyarázatot kapta, hogy a fénylő hold az egyházat szimbolizálja, a megtört sugár pedig egy ünnepnek a hiányát. Ezt a hiányt pótolta V. Kelemen pápa, amikor 1311-ben az egész világegyházra kiterjesztette, kötelező ünneppé tette Úrnapját. Az ünnep még az 1200-as évek végén megjelenik Magyarországon, és a reformáció előtti Magyarország legnagyobb ünnepeinek egyike lett, szinte karneváli pompával, külsőségekkel megtartott népünnepély.