május 11.
Kármán Tódor
(1881. május 11., Budapest - 1963. május 7., Aachen)

125 éve született fizikus. Gépészmérnöki diplomát szerzett a budapesti Műegyetemen. Ezután ösztöndíjasként Németországban tanult, Göttingenben doktorált, és 1912-ig egyetemi tanárként dolgozott. Az I. világháború alatt a repülőhadtestnél kutatómérnök, ahol munkatársaival közösen elkészítette a világ első katonai helikopterét, amely a repülés történetében PKZ néven vált ismertté.

Az I. világháború után a német Luftwaffe egyik megalapítója és a Junkers művek szaktanácsadója volt. 1929-ben az Egyesült Államokba hívták, ahol részt vett a rakétakutatásban. A Pasadenában folytatott aerodinamikai kutatásai nyomán Kármánt világszerte a hangsebességen felüli repülés atyjának kiáltották ki. Ő volt az életre hívója és első igazgatója az űrkutatás békés célokat szolgáló világszervezetének, a Nemzetközi Asztronautikai Akadémiának. 1963-ban ő kapta - a világon elsőként - az Egyesült Államok legnagyobb tudományos kitüntetését, a National Medal of Science-t, amelyet személyesen John F. Kennedy elnöktől vett át.

Halála után a Hold és a Mars egy-egy kráterét nevezték el róla, s az Egyesült Államok postahivatala 1991-ben bélyeget adott ki az emlékére.

Teljes kalendárium