szeptember 3.
Eötvös József
(Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.)

Író, a realista magyar irodalom képviselője, miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság elnöke, Eötvös Loránd fizikus apja. Apját, báró Eötvös Ignácot „Magyarország legellenszenvesebb emberének” tartották. Édesanyja Lilien Anna német arisztokrata családból származott, a családnak Ercsiben is voltak birtokai. Házitanítója, Pruzsinszky József, egykor a Martinovics-mozgalom résztvevője. Az anya Goethe és a német szentimentalizmus szeretetét, tanítója a francia felvilágosodás szellemét oltotta belé. A fiatal Eötvös Kazinczyban és követőiben találja meg az első példaképeket. Kölcseyt mindvégig mesterének vallja. Az egyetem elvégzése után, közhivatalnokként dolgozott. 1836-37-ben Európában utazgat. Amikor hazajön, megírja első nagy regényét, A karthauzit. A nemesi Magyarországon a liberalizmus, a demokrácia, a polgárosodás harcosa akar lenni. És számára az irodalom is ennek az eszköze. Költő, regényíró, drámákat is ír, filozófus, publicista, kitűnő szónok. Mint politikus középhelyet foglal el Széchenyi és Kossuth között. Az elzüllött nemesség Magyarországának képét rajzolja meg vádló hangú nagy regényében, a világsikert arató A falu jegyzőjében. (Az első olyan magyar irodalmi mű, amelyre különböző nyelvű fordításai alapján külföldi kritikák is elismerően felfigyelnek.) Majd hamarosan megjelenik Dózsa parasztháborújáról szóló regénye, a Magyarország 1514-ben. 1848-ban az első kormányban a közoktatás minisztere lett. Azonnali fontos reformokkal akarta kezdeni, de az események meggátolták. Lemondott a miniszteri tisztségről, majd nemsokára családjával együtt Bajorországba utazott. Csak 1851-ben jött haza, de az elnyomás éveiben távol tartotta magát a közélettől. Ez időben írta meg A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra. Ez a nagy történelmi, társadalomtudományi felkészültséggel írt tanulmány arra mutat, hogy a bukott forradalom után Eötvös korábbi törekvéseihez képest maradibbá vált. Viszont az is igaz, hogy a változatlanul antifeudális gondolkodó most már jobban látja a polgári társadalom hibáit is. Eötvös Deákkal és Andrássyval törekszik a megegyezésre, és amikor az 1867-ben bekövetkezik, újra közoktatásügyi miniszter lesz és törvénybe iktattatja a kötelező elemi iskolai oktatást. Idén születésének 100. évfordulójáról emlékezünk meg.

Diósdon egy 8 évfolyamos általános iskola, művelődési ház és közművelődési könyvtár vette fel Eötvös József nevét, tisztelegve a magyar közoktatásügy terén végzett munkája előtt. Ercsiben az Eötvös emlékmúzeum kiállítása, amely bemutatja Eötvös József életét, irodalmi munkásságát és a közoktatás ügyében kifejtett tevékenységét, az Eötvös-kápolna, a településen felállított Eötvös-szobor és Eötvös-obeliszk őrzi az író emlékét.

Irodalom:

A dokumentumok címleírásának lekérdezése folyamatban van...

Teljes kalendárium