szeptember 13.
Tersánszky Józsi Jenő
(Nagybánya, 1888. szept. 13.- Budapest, 1969. jún. 12.)

Kossuth –díjas magyar író, 125 éve született. A nagybányai művésztelep hatására először festőnek készült. Osvát Ernő fedezte fel és a Nyugatban 1910-ben jelent meg először Fiona c. novellájával. Önkéntesként részt vett az I. világháborúban, olasz hadifogságba esett, ahonnan 1919-ben tért haza. Ekkor már ismert a neve, hisz 1916-ban a Nyugat leközölte a Viszontlátásra, drága c. regényét. Nehéz nélkülözésekkel teli időszak után ismerkedik meg leendő feleségével Molnár Sárival, 1921-ben megjelent a Kakuk Marci első kötete és 1922-től a Nyugat főmunkatársa lett. Színházi szerzőként is bemutatkozott: Szidike c. színművét 1923-ban mutatták be. Regősegyüttest, saját színházi társulatot alapított, hangszeres előadóművészként, színészként, zenei mulattatóként lépett fel. 1940-től a Híd folyóirat munkatársa. 1947-től a kabaré világában dolgozott, mellette munkatársa volt a Magyar Rádió Gyermekújságjának. Az 50-es évek elején főleg báb-és mesejátékokat írt (Misi mókus, Makk Marci). 1955-ben válogatott novelláskötetének kiadásával tért vissza az irodalmi életbe; 1957-ben pedig világot látott elbeszéléseinek kétkötetes gyűjteménye is, A tiroli kocsmáros címmel. Utolsó jelentős műve 1962-ben jelent meg Nagy árnyakról bizalmasan címmel, melyben irodalmi kortársainak portréját rajzolta meg némi iróniával.

Irodalom:

A dokumentumok címleírásának lekérdezése folyamatban van...

Teljes kalendárium