július 5.
Csontváry Kosztka Tivadar
(Kisszeben, 1853. júl. 5.-Budapest, 1919.jún. 20.)
Magyar festő, 160 éve született. Kora egyetlen irányzatához sem tartozó, a modern törekvéseket sajátos módon ötvöző művész volt. Gyógyszerészként dolgozott és csak 41 éves korától tanult rendszeresen festeni. 1894-ben fél évig Münchenben Hollósy Simon növendékeként képezte magát, de lényegében autodidakta volt. Korai munkáit a pontos megfigyelés és a színek iránti különleges érzék jellemzi (Selmecbánya látképe, Vihar a nagy Hortobágyon). Járt Dalmáciában, Olaszországban, Németországban, Görögországban, többször Egyiptomban és Palesztinában. Utazásainak emlékét gyönyörű tájképei örökítették meg: Görög színház Taorminában, Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben, Magányos cédrus, Zarándoklás a cédrusfához. Hazájában csekély elismerésben volt része, kortársai nem értették meg művészetét. A meg nem értés és magány betegségének, a skizofréniának erősödését okozta. Életéről, gondolatairól önéletrajzi írásaiból értesülhetünk. Halála után műveinek nagy része magántulajdonba, Gerlóczy Gedeon építész tulajdonába kerültek (megmentve a képeket attól, hogy a festmények vásznai kocsiponyvaként végezzék) és mai is a pécsi Csontváry Múzeumban láthatók
Irodalom:
A dokumentumok címleírásának lekérdezése folyamatban van... |