február 13.
Georges Simenon
(Liege, 1903. febr. 13 - Lausanne, 1989. szept. 4.)
Száztíz éve született belga író, újságíró. A világirodalom egyik legtermékenyebb és leggyorsabban alkotó írója volt, 193 saját néven, 106 álnéven írt regényt és novellák sokaságát mondhatja magáénak. Könyveit több mint ötven nyelvre lefordították. 1922-től 1939-ig élt és alkotott Franciaországban, a regényírást Merle ösztönzésére kezdte el. Az első regény, amelyet a saját nevén jelentetett meg a Pietr-Le Letton címmel, ebben ismertette meg a közönséget Maigret felügyelővel, akit dédnagyapjáról mintázott. A harmincas években már 18 Maigret-könyvet jelentetett meg. Írásai André Gide-nél, Robert Graves-nél is híresebbé tették. A háború alatt kispolgári gondolkodásával, rasszizmusával, jobboldaliságával „beleillett” a német megszállás légkörébe. Épp ezért a háború után nem jelenhettek meg művei Franciaországban. Kanadába, majd az Egyesült Államokba költözött és csak 1955-ben tért vissza Európába, Lausanne-ban telepedett le. Bár Maigret történetei tették igazán híressé pszichológiai regényt (A hó piszkos volt, A fiú) és önéletrajzi ihletésű regényeket (Emlékszem, Családfa, Intim emlékek) is írt.