február 5.
Kisfaludy Károly
(Tét, 1788. febr.5.- Pest, 1830. nov. 21.)
A magyar romantika jeles képviselője, költő, drámaíró, festő, 225 évvel ezelőtt született. A reformkori irodalmi élet fő szervezője, az Aurora c. irodalmi almanach szerkesztője, az Aurora-kör elindítója, a magyar novella egyik első meghonosítója.
Jómódú középnemesi családból származott, katonai nevelőintézetben tanult, hadapródként szolgált, de hamarosan otthagyta a katonai pályát és bátyja Kisfaludy Sándor hatására kezdett verset és drámát írni. Bécsben képzőművészetet tanult, közben hosszabb időt töltött Itáliában is. Arckép-, és szelencefestészetből élt. Festői munkájával egyik elindítója a magyar nemzeti festészetnek.
Pesten 1819-ben A tatárok Magyarországon c. művének bemutatásával kezdődtek írói sikerei, majd követte az Ilka, a Stibor vajda, A kérők c. művei. Költeményei közül hazafias verse a Mohács és a Szülőföldem szép határa c. népies verse a legismertebb, mindkettőt meg is zenésítették. 1828-ban megismerkedik Széchenyi Istvánnal, akivel egy új politikai lap elindítását tervezték Jelenkor címmel. Már nagy betegen szervezte a folyóirat szerkesztőségét és írta Csák Máté c. drámáját. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjainak sorába választásának hírét azonban már nem éri meg, 42 éves korában meghal. Halála után barátai (többek között Bajza József, Toldy Ferenc, Vörösmarty Mihály) létrehoztak egy egyesületet Kisfaludy-Társaság néven, mely feladatának tekintette egy Kisfaludy emlékmű felállítását és az író munkáinak kiadását.
Irodalom:
A dokumentumok címleírásának lekérdezése folyamatban van... |