május 12., 14.
Fagyosszentek
Általában a középső hármat, Pongrácot, Szervácot és Bonifácot nevezzük fagyosszentnek, de valójában többen vannak. A "három -ác" napjai: Pongrác május 12., Szervác május 13. és Bonifác május 14. Legendájuk szerint Pongrác, Szervác és Bonifác a kereszténység első évszázadaiban élt. Pongrácot 14 éves korában Diocletianus császár uralkodása idején - keresztény hitéért lefejezték; Szervác a mai Belgium területén lévő Touger püspöke volt, és aggastyánként 384-ben szenvedett vértanúhalált; Bonifácot, aki 675 körül született Angliában, majd német hittérítő, sőt mainzi érsek lett, szintén idős emberként ölték meg a német pogányok. Nálunk fagyosszentekként emlegetik őket, Németországban "három szigorú úr"-ként vagy, "jeges szentek"-ként tartják számon, Franciaországban "szőlőfagyasztóknak" nevezik. A nevükhöz fűződő fagyok május közepe táján szinte minden évben jelentkeznek, és a mezőgazdaságban gyakran súlyos károkat okoznak, ugyanis az addig egyenletesen emelkedő hőmérséklet nemegyszer fagypont alá süllyed. A kalendáriumokban olvasható rigmusok is erre figyelmeztetnek:
Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyosszentek,
Hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kentek!