október 31.
Szentágothai János
(Budapest, 1912. okt. 31.-Budapest, 1994. szept. 8.)

Kossuth-díjas magyar anatómus, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, 100 éve született. Családjában több generáció képviselője orvosként dolgozott, négy fiútestvére és három lánya is az orvosi pályát választotta. Orvosi diplomáját 1936-ban szerezte a Pázmány Péter Tudomány egyetem Orvosi Fakultásán. Már orvostanhallgatóként foglalkoztatta az emberi idegrendszer szerkezete és működése. Állatkísérleteivel bizonyította, hogy az idegrendszer központja és a perifériás részek nyúlványokkal gazdagon ellátott, egymással kapcsolatban levő idegsejtekből állnak. A II. világháborúban katonaorvosként tevékenykedett. A háború után Pécsre került az Anatómiai Intézet élére. Élvezetes anatómiai előadásai országos hírűvé tették. Az oktatás mellett tevékeny része volt az intézet kutatótevékenységének fellendítésében, melyben jelentős segítséget jelentett az elektronmikroszkópnak a biológiai kutatásokba történő bevonása. 1963-tól a Budapesti Orvostudományi Anatómiai Intézet igazgatójává nevezték ki. Előadásain nem lehetett szabad helyet kapni a teremben. Az emberi test anatómiája és a Funkcionális anatómia c. könyveiből több magyar és külföldi orvos generáció tanulta az anatómiát. 1976 és 1985 között a Magyar Tudományos Akadémia elnökeként tevékenykedett. A rendszerváltás idején politikusként részt vállalt a közéletben is. A tudományos munka mellett a történelem, a művészetek, a zene, a költészet is érdekelte, szívesen festett akvarelleket.

Többször jelölték Nobel-díjra, végül nem kapta meg, de világszerte ismerték és elismerték. Több nemzetközi szervezet tagja is volt, így a National Academy of Sciencesnek, külső tagja volt a Royal Societynak és a vatikáni Pápai Akadémiának is. Több egyetem, így az oxfordi is díszdoktorának választotta.

Irodalom:

A dokumentumok címleírásának lekérdezése folyamatban van...

Teljes kalendárium