augusztus 27.
Szemere Bertalan
(Vatta, 1812. aug. 27.- Pest, 1869. jan. 6)

Magyar politikus, író, Magyarország miniszterelnöke volt, 200 éve született. Joggyakornokként vett részt az 1832-es reformországgyűlésen, ahol megismerkedett a liberális-demokrata eszmékkel. A politika mellett, az irodalom iránt is érdeklődést mutatott. Írásain érződik Kölcsey Ferenc és Vörösmarty Mihály hatása. 1835-ben egy évig tartó Nyugat-európai utazásra indult. Ekkor szembesült azzal a ténnyel, hogy Magyarország mennyire elmaradott a nyugati országokhoz képest és a hazánkról kialakult kép mennyire téves és hiányos. Úti élményeit megörökítő könyvének megjelenése után a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. Közéleti pályafutása során Borsod vármegye főszolgabírójából a Batthyány kormány belügyminisztere, majd 1849. május 2- augusztus 11-ig Magyarország második miniszterelnöke volt. A Szemere kormány intézkedései között szerepelt a statárium megszüntetése, a jobbágyfelszabadítás továbbfejlesztése, a nemzetiségi törvény elfogadása, amely engedélyezte a nemzetiségek szabad nyelvhasználatát a helyi közigazgatásban és az oktatásban. A szabadságharc bukása után először Törökországba, majd Franciaországba menekült, Párizsban telepedett le. Távollétében halálra ítélték. A száműzetés éveiben készült írásaiban (A magyar emigráció, Politikai jellemrajzok) támogatta a kiegyezést és élesen bírálta a volt kormányzót, Kossuth Lajost.1865-ben súlyos betegen, királyi kegyelem folytán térhetett haza. Egy pesti elmegyógyintézetbe került és ott is halt meg. Hamvait 1871-ben Miskolcon az Avasi temetőben, a templom mellett helyezték örök nyugalomra.

Irodalom:

A dokumentumok címleírásának lekérdezése folyamatban van...

Teljes kalendárium