Hangya Szövetkezet

1896-ban Károlyi Sándor gróf elhatározta, hogy a gazdákat, a termelőket segítve egy szövetkezeti rendszert hoz létre Magyarországon, francia mintára. Ezeknek a szövetkezeteknek a parasztság áruval történő ellátása volt a cél, a vidéki kereskedelem fellendítését akarta mozgalmával elérni. Ha nagyon lassan is de megjelentek a különböző termékeket forgalmazó kereskedők, és a parcellázások hatására jelentősen megnőtt, különösen az építőanyagokat forgalmazók száma. A szövetkezet tárházai lehetővé tették, hogy a kiskereskedő, a falusi boltos onnan igényelhesse áruját, ahonnan közelebbről szállítva gyorsabban juttathatták el a vásárlókhoz. A Hangyának saját takarékszövetkezete, nyugdíjpénztára, bérházai voltak. A háború előtt már 700 ezer tagja volt, négyezer üzlete, több mint kétezer tagszövetkezete és 40-nél több ipari létesítménye - főleg feldolgozó ipari: konzervgyárak, borászati létesítmények, élelmiszeriparhoz kapcsolódó ágak. Az akkori magyar gazdaságnak hozzávetőleg az egyharmadát tartotta kézben a Hangya. A szövetkezet 1947-ig működött.

Baranyai Nándor, aki 1914-től mintegy 30 éven át volt Érd főjegyzője, 1917-ben (95 évvel ezelőtt) Kéry Nándorral megalapította a településen a Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetet, amelynek elnöke is lett. Magyarországon a néhai Hangya Mozgalom mintájára 12 éve már alakult egy szervezet, a ma 25 ezer taggal rendelkező Hangya Szövetkezetek Együttműködése.

Teljes kalendárium