február 3.
Kitaibel Pál
(Nagymarton, 1757. február 3. - Pest, 1817. december 13.)

Magyar természettudós, botanikus és kémikus, 255 éve született. Összegyűjtötte és leírta Magyarország növényeit, kőzeteit és ásványvizeit. A pesti tudományegyetem jogi, majd orvostan hallgatója volt. Először egyetemi tanárként, 1807-től pedig az egyetem botanikus kertjének igazgatójaként dolgozott és jelentősen gyarapította a kert növényállományát. Erdély kivételével beutazta Magyarországot, a hazai flóra feltárása és növénygyűjtés mellett zoológiai, geológiai, meteorológiai megfigyeléseket is végzett, mezőgazdasági, néprajzi tanulmányokat is írt. Az általa megismert és leírt növényfajok száma kétszáz növény. A balneológia (gyógyforrásoknak, gyógyvizeknek alkalmazásával és hatásaival foglalkozó tudomány) egyik úttörője, utazásai során kb. 150 ásványvizet elemzett. A hazai ásványvizekről szóló műve, a Hydrographia Hungariae. Tanulmányt írt az 1810. évi móri földrengésről, amely a világ első izoszeizta térképét tartalmazza (izoszeizta: a térképen az azonos erejű földrengéseknek kitett helyeket összekötő vonal). Halála után növénygyűjteményét és kéziratait József nádor vásárolta meg és ajándékozta a Magyar Nemzeti Múzeumnak Az európai hírű tudós nevét a Kitaibelia c. botanikai-természetvédelmi folyóirat (1996) és a már 36 alkalommal megrendezett Középiskolai Biológiai és Környezetvédelmi Tanulmányi Verseny őrzi.

Teljes kalendárium