december 27.
Johannes Kepler
(Weil der Stadt, 1571. december 27. - Regensburg, 1630. november 15.)

Négyszáznegyven éve született német matematikus, csillagász és optikus volt, aki felfedezte a bolygómozgás törvényeit, miszerint a Föld és a bolygók ellipszispályákon keringenek a Nap körül, megfogalmazta a bolygók mozgásának róla elnevezett három törvényét a Kepler-törvényeket. Elsőként adott helyes magyarázatot az emberi látásra, ezért a modern optika megalapozójának tekinthető. Ő írta le elsőként a fény útját a távcsövön belül, távcsövet is tervezett.
Anyja keltette fel az érdeklődését a csillagászat iránt: megmutatta neki az 1577-es üstököst és az 1580-as holdfogyatkozást. 1591-ben teológiát kezdett el tanulni Tübingenben. Itt az egyetemen hallott először Kopernikusz csillagászati világképéről. 1600-ban lett Tycho Brahenak, II. Rudolf császár udvari csillagászának segédje, Brahe halála után pedig udvari matematikus és csillagász. Ebben az időszakban jó barátságba került a magyar származású Jeszenszky Jánossal, aki a császár orvosa volt.
1604-ben megfigyelte a 17 hónapig látható fényes szupernóvát, és a megfigyeléseit az Új csillag a Kígyótartó lábában című könyvében jelentette meg. Brahe mellett a Mars kutatása volt Kepler feladata, kimutatta, hogy a Mars pályája nem kör, hanem ellipszis, és annak egyik gyújtópontjában van a Nap (Kepler első törvénye). Megfigyelte azt is, hogy a bolygók a Naphoz közelebb járva gyorsabban mozognak, mint távol. Levezette a megfigyelésekből, hogy azonos idők alatt azonos területet súrol a bolygók vezérsugara (második törvény). A két törvényt az 1609-ben megjelenő Új csillagászat című művében közölte. 1618-ban összefüggést talált a bolygók keringési ideje és a Naptól való távolságuk között, amelyet ma Kepler harmadik törvényének nevezünk Ezt a törvényt az 1619-ben írt A világ harmóniája című művében közölte. Jelentősebb munkája még az Optika c. volt, melyben az egész optikát tudományos szintre emelte. Élete vége felé 1627-ben adta ki Kepler a Rudolf-féle táblázatok-at, élete utolsó nagy művét. Kiértékelte Tycho Brahe megfigyeléseit és az addigi legpontosabb bolygópálya-leírásokat adta meg. Ez a bolygótáblázat szolgált később alapul Kepler törvényei mellett Isaac Newton számára, hogy megalkossa a gravitációs és mozgástörvényeit.
Kepler nevének állít emléket a Holdon és a Marson róla elnevezett kráterek, az 1134 Kepler kisbolygó, valamint a NASA által 2009-ben fölbocsátott Kepler űrszonda, melynek feladata, hogy Földszerű bolygókat találjon távoli idegen csillagok körül.

Irodalom:

A dokumentumok címleírásának lekérdezése folyamatban van...

Teljes kalendárium