április 24.
Szent György napja
Sárkányölő Szent György évszázadokon át a lovagok, lovas katonák, szíjjártók, fegyverkovácsok, vándorlegények védőszentje. A néphagyomány, az igazi tavasz kezdetét e naptól számítja. Az ehhez kapcsolódó szokások, az állatok első kihajtása, pásztorok, béresek szegődtetése.
A naphoz kapcsolódik számos hiedelem. Az esztendő egyik legjelentősebb gonoszjáró napja. A gonosz lelkek távoltartására tüskés ágakat tűztek az ajtókra, fokhagymával kenték be az ajtófélfákat, ablakokat. Szent György napján érdemes földbe rejtett kincset keresni.Országos hiedelem szerint, ha György nap előtt fogott gyíkkal megkenegetik a torkukat, megmenekülhetnek a torokgyíktól. Ilyenkor vetették a kukoricát, a babot az uborkát.Termésjósló és időjárásjósló hiedelmek is kapcsolódtak a naphoz, például ha a varjú nem látszik ki a vetésből, jó lesz a termés, ha e nap előtt megszólalnak a békák, az korai tavaszt, és nyarat jelent, vagy esőtlen nyarat, a Szent György nap előtti mennydörgés bő termést jósol.
A sárkányviadal motívuma csak a későbbi évszázadokban épült a György-legendába, kifejezi a keresztény meggyőződést, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi.