március 10.
Francia idegenlégió
(1831. március 10.)

A Francia Idegenlégió felállítását Lajos Fülöp francia király rendelte el 180 évvel ezelőtt, amely fontos szerepet játszott a francia gyarmatbirodalom terjeszkedésének és védelmének elősegítésében. A légió tisztjeit Napóleon seregének veteránjai adták, a toborzás egész Európára kiterjedt, a jelentkezők között voltak munkanélküliek és körözött személyek is. Az évek során a légió több hírességet is tudhatott soraiban, akik álnéven jelentkeztek szolgálatra. Ilyenek voltak Napóleon családjának két tagja, az alapító Lajos Fülöp leszármazottja, két leendő francia miniszterelnök (Daladier, Messmer), de megfordultak költők, írók (pl. Arthur Koestler) is a légió soraiban. A légionáriusok több száz ütközetben és dzsungelháborúban vettek részt a világ minden táján (krími háború, Mexikó, afrikai bevetések, vietnami háború, első öbölháború). Manapság a légió mintegy 99 ország kalandorait egyesíti soraiban, a tiszteket leszámítva katonái nem franciák. A szervezet központja 131 évig idegen földön állomásozott, mígnem Algéria felszabadítása arra késztette, hogy a francia Aubagne-ba települjön át. Napjainkban 8000-9000 katonája van. Manapság már szigorú feltételekhez kötik a felvételt, a jelentkezők felét általában elutasítják különböző okok miatt (fizikai, pszichológiai, egészségügyi alkalmatlanság). A jelentkezőknek tudni kell, hogy a minimális szolgálati idő öt év, a légiósnak nem lehet bankszámlája, nem lakhat a barakkokon kívül, nem lehet kocsija vagy motorja, a házasság csak őrmesteri rangtól vagy kilencévi szolgálat után engedélyezett.

Irodalom:

Parker, John: Idegenlégió : [a világ legdurvább haderejének szenzációs története]
Jordan, David: Francia idegenlégió, 1831-től napjainkig
Bishop, Chris: Idegenlégiósok a Harmadik Birodalom szolgálatában : külföldi önkéntesek a Waffen-SS soraiban, 1940-1945

Teljes kalendárium